Immagini della pagina
PDF
ePub

fibi neceffarii gratificaturus comeffatus ef, equo Α
infidens, barbaris, qui in ejus comitatu erant

fufpenfam tabulam, (erat autem argentea fur.
fum capiti ejus attollentibus. Deinde deguftato ca-
lice, qui illi fuerat oblatus, in Regiam fe recepit.
Erat autem illa reliquis confpe&tior, & in altio-
ri loco fita . Nos vero in ædibus Onefegii ( fic il
le praceperat, redierat enim cum Attila filio,
remanfimus. Illic ccenam fumpfimus, excipiente

nos ejus uxore comitata illuftrioribus, qui eum genere contingebant illi enim animum nobifcum convivio exhilarare ; per otium minime ficuit Edit. Parif. quia quæ geferat, in negotio ad quod miffus fue

[ocr errors]
[ocr errors]

πίνακα (ἀργύρεος δὲ ἱν ἔτος ἐς ὕψος ἀραύτων βαρβάρων. υπογάσάμβυος δὲ καὶ ἡ προσενεχθείσης αυτῷ κύλικος. ἐς τὰ βασίλεια ἐχώρει, ὄντα τῇ ἄλλων ὑπέρτερα, να εν υψηλῷ διακείμενα χωρίῳ ἡμεῖς δὲ ἐν τοῖς Ονηγησίες ἐκείνες παρακελευσαμένο, ἐγκατεμείναμ, ἐπανεληλύ θει ο σκ της Αττήλα παιδί θει το σκ της Αττήλα παιδί· (καὶ) ἠριςοποιησάμεθα δεξιωσαμένης ἡμᾶς ὁ τὸ γαμεῖ, καὶ ἐδ κατὰ γένος αυτων διαφερόντων. αυτὸς δὲ της Αττήλα με τί ἐπάνοδον τότε πρῶτον ἐς ὄψιν ἐλθὼν, καὶ αὐτῷ τὰ ἐπὶ τῇ ωράν ξει, ἐφ ̓ ἔςαλτο, ἀπαγγέλλων, καὶ τὸ πάθος τὸ τῷ Ατ rat, & adverfam, quæ filio Attila contigerat, yaletudinem (dextram enim offe loco moto freτίλα παιδὶ συνενεχθεί το δεξιαν χεῖρα οξολιπή gerat) renuntiaturus, tum primum a reditu in σας κατέαξο) συνδυωχεῖται ἡμῖν ἐκ ἦγε χολώ με Attila confpedum venerat. Acena, xdibus O- * τὸ δειπνον, απολιπόντες τὰ 7 Ονηγησία οἰκήματα, nefegii reliotis, proprius Attila zdes tentoria po- B πλησίον της Αττήλα κατεσκηνώσαμῳ ἢ παρὰ ἢ Ατ fuimus, ut Maximinus, quem fcilicet Attilam convenire, & cum his, qui ei a confiliis erant, τύλων ἐπιεναι Μαξιμῖνον ἤγουν καὶ τοῖς ἄλλοις, τοῖς colloquia facere oportebat, minime longo ab At- ἀμφ' αυτ, ἐς λόγες ιέναι ὀφείλοντα, μὴ πολλῷ κεχωρί tila diftaret intervallo. Illic igitur quo migraviπαιδιαςήματι αγόντων δὲ ἡμῶν ἐκείνίω τω νύκτα, mus, noctem tranfegimus. Luce orta mifit me Maximinus ad Onefegium, ut illi, tum quæ ipfe απερ κατελύσαμου χωρίῳ. υποφαινέσης ημέρας, ὁ Μαξι dabat, tum ab Imperatore mifa munera trade- μίνος σέλλει μὲ παρὰν Ονηγήσιον τὰ δῶρα δώσοντα, ἅ, rem, atque etiam ftatueret, ubi & quando luberet, ut cum eo colloquium iniret . Perrexi igiτε αυτὸς ἐδίδα, ἅ, τε βασιλεὺς ἀπεςάλκει καὶ ὅπως γνοίη tur ad Onefegium cum famulis, qui dona porta- οἳ βυλοταὶ αὐτῷ, καὶ ὁπότε ἐς λόγες ἐλθεῖν. παραγενό bant ; januæ erant claufa : ego expectare donec μόνος ἅμα τοῖς κομίζεσιν αὐτῷ ὑπηρέταις, προσεκαρτέ aperirentur, & aliquis exiret, qui eum mei adventus certiorem faceret. Itaque tempus mihi terenti, & circa murorum ambitum domus Onefegii ambulanti, progrefus nefcio quis, quem barbarum, & unum aliquem ex Scythico exercitu er

:

9

fe rebar, Græca voce me falutavit dicens, Χαϊρε
Mirari ego qui feret, ut Græce loqueretur vir
Scytha etenim intra fua conclufi barbaricam
linguam colunt, & affectant, neque tam Hunno-
rum, quam Gothorum, aut etiam Aufoniorum
hi fcilicet, quibus cum Romanis frequentius eft
commercium. Neque quifquam eorum facile lo-
quitur Græce, nifi fi qui fint captivi e Thracia
aut Illyrico maritimo. Sed illi ab obvio quoque
dignofci poffunt, quando occurrunt, & a veftibus
laceris, & capitis fquallore, tamquam qui in mi-
feram inciderint fortunam. Hic vero præ fe fere-
bat Scytham, qui opibus circumfluebat. Erat
enim bene & eleganter veftitus, capite in rotun-
dum rafo. Hunc refalutans interrogavi, quis ef
fet, & unde in terram barbaram veniens vitæ
Scythicæ inftitutum fequi delegiffet. Ille vero,
Lubenter, ait, ifta cognofcere ftudui. Mihi ve-

[ocr errors]

ro, inquam, hæc a te ut fcifcitarer, caufa fuit, D

quod Grace locutus es. Tum ridens ait, fe Græ-
cum effe genere, ad mercaturam faciendam Vi-
minacium, Myforum ad Iftrum urbem, acceffif-
fe, in ea domicilium longo tempore habuiffe, u-
xorem quoque divitem duxiffe, parta illic felicita-
te capta urbe exutum fuiffe, & propterea quod
dives erat, fe, fuaque omnia, in prædæ divifio-
ne One regio ceffife. Etenim effe apud eos in mo-

re pofitum, ut præcipui ab Attila Scythiæ princi-
pes captivas ditiores fibi feponant, quos deinde
in
In plures dividunt, & partiuntur. Poftea ubi
adverfus Romanos fortiffime dimicaffet, & Aca-
tzirorum gentem domino barbaro fubdidiffet, om-
nia quæ bello acquifierat, una cum libertate, ut
Scytharum legibus cavetur, propria fibi vindicaf-
fe Mulieri quoque barbaræ nupfiffe, & ex ea
liberos fufulife, & Onefegii menfæ participem
hoc vitæ genus longe potius priore ducere.
Qui enim apud Scythas degunt, tolerato bellorum
labore, fine ulla follicitudine vitam peragunt.

Tum unufquifque bonis, quæ fibi fortuna indul

fit, fruitur, neque quifquam illi ulla in re, ne
minima quidem, negotium exhibet, aut moleftus

eft. Qui vero fub Romanis ætatem agunt, facile

in bello capiuntur. Hos enim in aliis fui confer

vandi fpem collocare neceffe eft, quandoquidem
per tyrannos minime licet arma, quibus unuf
quifque fe tueatur, &c a fe vim propullet, gefare.

Atque adeo his, quibus id jure licet, valde eft exi-
tiofa, & perniciofa Ducum ignavia, qui bellum
minime gnaviter gerunt. At in pace longe acer-

Ε

E

ρου

ἐν

[ocr errors]

ἔτι της θυρῶν κεκλεισμένων,ἄχεις ὅτε τὶς ὑπεξελθὼν ἢ ἡμετέραν μίωύσειεν ἄφιξιν πατρίβοντι δέμοι, κάπε απάτες ποιεμένῳ πρὸ το περιβόλι 7 οἰκημάτων, προς • προτελε σελθόντες, ὃν βάρβαρον ἐκ δ Σκυθικῆς μήπω είναι το λῆς, ἑλλίωικῇ ἀσπάζεται με φωνῇ, χαῖρε προσειπών· ὥσε με θαυμάζειν, ὅτι γε δὴ ἑλλίωίζει Σκύθης ἀνήρ. ξύγκλι δες νὄντες πρὸς τῇ σφετέρᾳ βαρβάρῳ γλώσση ζηλέσιν ἐ τω Ούννων ἢ τῳ Γότθων, ἢ καὶ τίω Αὐσονῖων,ὅσοις αυἢ πρὸς Ρωμαίος ἐπιμιξία και ῥᾳδίως τις σφῶν ἑλλωίζει τῇ φωνῇ, πλίω ὧν ἀπήγαγον αἰχμαλώτων ὑπὸ Θρα κίας,κ Ιλλυρίδος παραλίκ ἀλλ ̓ ἐκεῖνοι μὲν γνώριμοι τοῖς ἐντυγχάνεσιν ἐτύγχανον ἐκ τε τῇ διεῤῥωγότων ἐνδυμά των, καὶ τὸ ἀυχμό δ κεφαλῆς, ὡς τα χείρονα μεταπεσόντις τύχω. ὗτος δὲ τρυφῶντι ἐῴκει Σκύθη δείμων τὲ ὢν καὶ Υποκειράμρος των κεφαλίω περιζόγαλα. άντασπασάμε νος δὲ ἀνηρώτων,τίς ὢν καὶ πόθον ἐς τὰ βάρβαρον παρῆλθε γωῶ, καὶ βίον αναιρεῖτε Σκυθικόν; ὁ δὲ ἀπεκείνα το, ὅτι βελόμιμος ταυτα γνῶναι ἐαπέδακα. ἐγὼ δὲ ἔφίω, αἰτίαν πολυπραγμοσιώης εἶναι μοι τῇ ἑλλήνων φωνώ τότε δὴ γελάσας ἔφη, Γραικῶν μὲν εἶναι τὸ γένος, κατ ̓ ἐμ πορίαν δὲ ἐς τὸ βιμινάκιον ἐληλυθέναι,τα πρός τῷ Ισρῳ Μυσῶν πόλιν πλεῖσον δὲ ἐν αὐτῇ ἐατείψαι χρόνον, καὶ γυναῖκα γήμαθαι ζάπλετον. ἢ δὲ ἐντεῦθεν ευπραγίαν ἐκδύσαθαι, ὑπὸ τοῖς βαρβάροις δ πόλεως γενομένης καὶ διὰ υπάρξαντα πλῶτον αὐτῷ Ονηγησίῳ ἐν τῇ 7 λαφύρων προκριθώναι διανομή τὲς ἢ ἁλόντας ἀπὸ τὸ σπόρων με τ Αττήλαν ἐκκρίτες εἶχον οἱ ἳ Σκυθῶν λογάδες,διὰ τὸ ἐπὶ πλείσοις διατίθεπαι ἀριςάσαντα δὲ ἐν ὕστρον πρὸς Ρωμαίες μάχαις καὶ τὸ τ Ακατζήρων ἔθνος δίντα τῷ βαρβάρῳ κτηθέντα ἐλευθερίας τυχειν γυαῖκα δὲ γήμαθαι βάρβα δεασότη,κα - παρὰ Σκύθαις νόμον τὰ καὶ πόλεμον αυτῷ ρον,εἶναί τε αυτῷ παῖδας η Ονηγησίῳ τραπέζης κοινων τα αμείνονα το προτέρη, παρόντα ἡγεῖπαιτὸς μὲν ο παρα Σκύθαις, με τον πόλεμον, ἐν ἀπραγμοσκύν εχατελεῖν ἑκά σε τῇ παρόντων απολάυοντος,κὶ ἐδαμῶς ὀλίγα ἐνοχλε μένα τις μέν τοι παρὰ Ρωμαίοις ἐν μὲν πολέμῳ ῥᾳδίως αναλίσκεθαι, εἰς ἑτέρας τὰς ὁ σωτηρίας ἐλπίδας ἔχοντας ὡς πάντων διὰ τὸς τυράννες μὴ χρωμένων ὅπλοις· καὶ τοὺ χρομένων σφαλερωτέρα ἡ τα σρατηγῶν κακία, μή ύφι; ςαμένων δ πόλεμον. ἐν δὲ εἰρωνὀδυνηρότερα ὑπάρχειν τὰ συμβαίνοντα τῶν ἐν τοῖς πολέμοις κακῶν διὰ τε τώ βαρι

[ocr errors]

༩་

τη

τάτων

[merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small]

τῷ τε

་་

[ocr errors]

~

ex bello proveniunt. Hinc gravitas tributorum, illinc detrimenta, quæ ex malis legibus oriuntur, quæ non funt in omnes pofitæ. Si quis dives, aut potens eas fit tranfgreffus, ille quidem iniquitatis fuæ pœnas non luet: fin aliquis inops parum cautus, qui negotia gerere & adminiftrare nefciat,. hunc pena a legibus natura manet. Nifi forte eum, priufquam fententia feratur, longo in litibus continuato tempore, multis præterea exhauftis opibus, vita defecerit. At nifi mercede & pretio, quod legum & juris eft obtinere, id vero eit maxime execrandum, & deteftandum. Nec enim injuria affecto quifquam fori judicialis poteftatem faciet, priufquam argentum judicis, & ejus miniftrorum commodo ceffurum deponat. Hæc', atque hujufmodi multa cum in medium proferret, præfatus diret, & dixi: O quain prudentes & probi fuefum, ut quod fentirem, patienter & benigne aurunt, conftitutionis reipublica Romanæ auctores. Hi cum negotia alia alio ferrent, hos legum cuftodes fecerunt, illis armorum curam delegarunt, ut ad nullam

malam aliam rem intenti quam fe ad pugnam

praparare, militaria opera exercerent, & pro-
pulfata per affiduam ad bellum meditationem
omni formidine, confueta militiæ exercitatione,
animis firmati in aciem defcenderent. Qui autem

agris colendis, & culturæ terræ operam dabant,
ab his
ab his annonam militarem exigentes ftatuerunt,
ut eos alerent, qui pro fua falute dimicabant
Conftituerunt quoque, qui injuria affectis profpi-
cerent. Itaque quoniam fere ita natura compara-
tum eft, quæ eft ingenii imbecillitas, ut
plerique fua jura

τάτίω εἴσπραξιν * δασμῶν, καὶ τὶ ἐκ τ πονηρῶν βλάβας * Α biora funt, quæ accidunt, quam calamitates, quæ νόμων, & κατὰ πάντων κειμένων ἀλλ ̓ εἰ μὲν ὁ παραβαίνων * θεσμὸν ἢ πλυτοιύτων εἴη,ἐπὶ τ ἀδικίας αυὶ μὴ διδόναι. δίκας.εἰ γ πένης εἴη,ἐκἐπιςάμβυος χρῆσαι πράγμασιν,ύ πομένῃ ἢ ἀπὸ τὸ νόμε ζημίαν, εἴπερ μὴ πρὸς ὁ κρίσεως αν πολείποι βίον,μακρὸν ἐπὶ δ δίκαις παρατεινομένο χρόνο καὶ πλείσων ἐκδαπανομένων χρημάτων ὅπερ πάντων άνιεδὲ ρώτατον εἴη,ἐπὶ μιπῷ τὸ ὑπὸ ἢ νόμε τυγχάνειν. ἐδὲ τῷ ἀδικεμένῳ εἰς δικαςήριον παραδώσει, εἰ μή τι ἀργύριον τότε δικαςῇ, καὶ τοῖς ἐκείνῳ διακονεμένοις κατάθοιτο . τοιαῦ τα καὶ πλεῖσα ἕτερα προτιθέντος,ὑπολαβὼν ἔφασκον,πράως αυτὸν καὶ τὰ ἐξ ἐμὲ ἀκέειν. νὶ δὴ ἔλεγον Ως οἱ ὁ Ρωμαίων πολιτείας οὑρεταὶ,σοφοί τε νὶ ἀγαθοὶ ἄνδρες, ὥςετὰ πράγ ματα τωάλλως φέρεθαι,τὸς μὲν ἢ νόμων εἶναι φύλακας, δ τὸς ἢ ποιεῖται ἢ ὅπλων ἐπιμέλειαν, ἔταξαν κὶ τὰς πολεμι- Β κὰς μελέτας ἀσκεῖν,πρὸς μηδὲν ἕτερον ἐπαγομένας, ἢ ὡσε εἶναι πρὸς μάχίω ἑτοίμως· καὶ ὡς ἐπὶ ἢ συνήθη γυμνασίαν προαναλ. θαρροιώτας,ἐπὶ πόλεμον ἰέναι, προσαναλωθέντος αυτοῖς δαδ μελέτης ἳ φόβε. τὸς ἢ προκειμένες τῇ γεωργία, προσκειμ. ντῇ ἐπιμελείᾳ ὁ γῆς ἑαυτὸς ὑπὲρ σφῶν αὐτῶν ἀγωνιζο μένος ξέφειν. ἔταξαν δὲ καὶ τὲς τὸ ςρατιωτικὸν εἰσπραττομένες σιτηρέσιον ἄλλες δὲ ἢ ἀδικεμένων προνοεῖν. καὶ τὰς μὲν τὸ δικαίς προΐςαθαι, ὑμὲρ ἢ δι ̓ ἀθένειαν φύσεως μὴ οίωντε ὄντων τὰ σφέτερα προΐχεθαι δίκαια τὸς δὲ δικάζοντας φυλάττειν ἅπερ ὁ νόμος βέλει, μὴ ἐςερῆσαι δὲ φρον- Fur explicare, & firmare minime pof τίδος μηδὲ ἢ παραςάντων τῖς δικαςαῖς· ἀλλὰ κακείνων είναι τις πρόνοιαν ποισομένες, ὅπως τὸ τε δικαίς τεύξοιτο C ὁ ι ἢ δικαςῶν τυχῶν κρίσεως, καὶ ὁ ἀδικῶν νομιπεὶς, μὴ εἰσπραχθείη πλέον, ἤπερ ἡ δικαςικὴ βέλεται ψῆφος. εἰ δὲ μὴ ὑπῆρχον οἱ ταῦτα ἐν φροντίδι ποιέμθμοι. ἐκὶ αυτῆς αἰτίας, ἑτέρας δίκης ἐγίνετο αν πρόφασις· ἢ τῶ νενικηκό τος χαλεπότερον ἐπεξιόντος,ἢ τῇ τὸ χείρονος ἀπενεγκαί μένα, τῇ ἀδίκῳ ἐπιμένοντος γνώμῃ. εἶναι δὲ καὶ τέτοις τε ταγμένον ἀργύριον παρὰ τῇ τὰς δίκας ἀγωνιζομένων, ὡς παρὰ τὸ γεωργῶν τοῖς ὁπλίταις ἢ ἐχὅσιον δ ἐπικεροιῦτα ξέφειν, καὶ ὁ οἰνοίας ἀμείβεθαι; ὥσπερ ἀγαθὸν ἱππεῖ μὲν ἡ τε ἵππε κομιδὴ, ἀγαθὸν δὲ βουκόλῳ ἡ ἳ βοῶν, καὶ θηρατῇ ἡ ἳ κικυῶν ἐπιμέλεια, κτἄλλων, ὧν πρὸς σφετέραν φυλακιώ τε καὶ ὠφέλειαν ἔχεσιν ἄνθρωποι, οπό τε δαπάνω, τω ἐπὶ τῇ δίκη γενομένίω, ἁλόντες ἐκ34 τίνωσιν ἀνατιθέντες ἀδικίᾳ σφετέρᾳ καὶ ἐχἑτέρῳν βλάβίω. ἃ δὲ ἐπὶ ταῖς δίκαις μακρότερον (αν ὅτω τύχοι) χρόνον, τῆς τῆς δικαίς προνοίας γίνεθαι χάριν. ὥσε μὴ χεδιάζοντας τὰς δικαςὰς, ὁ ἀκριβείας αμαρτεῖν· λογιζομένας ἄμεινον εἶναι ὀψὲ πέρας ἐπιτεθαι δίκῃ, ἢ ἐσπεδακότας, μὴ μόνον ἄνθρωπον ἀδικεῖν, ἀλλὰ εἰς τὸ δικαίε 65ρετώ Θεὸν πλημμελεῖν κεῖται δὲ τοὺς νόμους κατὰ πάντων, ὥςε αυτοῖς καὶ βασιλέα πείθεθαι, καὶ οὐχ ὃς τῇ αυτό ένεςι κατηγορίᾳ . ὅτι γε δὴ οἱ εύποροι τοὺς πένητας ἀκινδιως βιάζοιντο, εἰ μήγε διαλαθών τις φύγοι τω δίκω. ὅπερ ἐκ ἐπὶ τῇ πλεσίων, ἀλλὰ καὶ ποιήτων εύροι τις ἄν · πλημμελοῦτες γὰρ ἐδὲ αὐτοὶ ἀποεἰᾳ ἐλέγχων δοῖον δίκας. καὶ τὅτι παρὰ πᾶσι, καὶ ἐ παρὰ Ρωμαίοις μόνον συμβαινόν ἐςι· χάριν δὲ ὁμολογεῖν τῇ τύχῃ ἐπὶ τῇ αὐτῷ ὑπαρξάσῃ ἐλευθερίᾳ, καὶ μὴ τῷ ἐπὶ πόλεμον ἐξάγοντι δεσπότῃ· ὥσε αυτὸν δι ἀπει είαν ἢ ὑπὸ τὴ πολεμίων ἀναιρεθίώαι, ἢ φούγοντα ὑπὸ τι κτησαμένου κολάζεθαι . ἄμεινον δὲ καὶ τοῖς οἰκέταις διατελέσι Ρωμαίοι χρώμθμοι . πατέρων δ ἢ διδασκά λων ἐς αυτὲς ἔργα ἐπιδείκνιωται. ἐφ ̓ ᾧ τοῦ φαύλων ἀπεχομένους, μετιέναι ἅπερ ἀυτοῖς καλὰ νενόμισαι, σωφρονίζεσι σφᾶς ἐπὶ τοῖς ἁμαρτήμασιν, ὥσπερ τὰς οἰ κείας παῖδας. & δὴ τὸ ἐδὲ αὐτοῖς θάνατον, ὥσπερ Σκύ

τω

[ocr errors]
[ocr errors]

ти

D

[ocr errors]

fint, alios aliorum jura tueri & defenfitare, alios jus Edit. Parif.
dicentes, ea quæ leges perfcribunt, judicare, & de- pag. 61.
cernere voluerunt. Neque vero fua providentia de-
ftitutos reliquerunt eos,qui judicibus adfunt,fed ho-
rum effe partes profpicere, qua ratione jus afsequa-
tur, qui fententia judicum obtinuit,& injurius judi-
catus, id folum quod judicii calculus fert, & nihil
præterea facere cogatur. Si enim non effent huic
rei præpofiti, aut victore infolentius infurgente,
aut eo, qui adverfam fententiam reportavit, in
obftinata & perverfa mente permanente, ex una
lite alterius litis nafceretur exordium
Eft au-
tem his conftitutum argentum ab illis, qui liti-
bus certant, ut militibus ab agricolis. Quid
enim magis pium, quam eum, qui opituletur,
& auxilium ferat, alere? & officium mutuo offi-
cio rependere? quemadmodum equiti emolumen-
to eft equi, emolumento eft paftori boum, & ve-
natori canum tuitio & curatio & reliquorum
hujufmodi, quorum homines curam & cuftodiam
agunt, & utilitatem quoque ex his percipiunt
Cum autem fumptus in litem factos, qui caufa
cadunt, refundunt, damnum nulli alii rei, quam
Quod ad longum tempus attinet, quod in litibus
fuæ iniquitati adfcribant, & imputent oportet .

confumitur, fi quando id evenit, id juris providen-
tius, & confultius dicendi gratia fit, ne judices
properantes ab accurata judicandi ratione aber-
rent. Sic enim judicant melius effe, tardius finem
litibus imponere, quam feftinantes non folum
iniquum jus in ho minem ftatuere, verum etiam
in Deum juftitiæ inventorem pejerare. Leges au-
tem in omnes pofita funt, ut & illis etiam ipfe Im-
perator pareat & obfequatur. Neque ille, quod
illis non pareatur, ulli reprehenfioni fubeft, aut
potentiores, fi tenuioribus vim inferant, id illis eft
impune, nifi ignoratus quis pœnam effugerit, quod
non folum divitibus, fed etiam inopibus plerumque
ufuvenit. Facinorofi enim, fi nemo reperiatur,
qui eos accufet, & judicio perfequatur, minime pu-
nientur. Quod non folum apud Romanos, fed
etiam ubique gentium accidit. Gratiam vero plu-
rimam ipfum pro recepta libertate fortunæ
debere
, neque eam domino acceptam refer-
re. Cum enim eum in bellum eduxerit, potui-

fe ab hoftibus propter rei militaris imperitiam
occidi, aut fi fugiffet, ab eo in cujus domi-
nio erat puniri. Longe autem Romani be-
nignius fervis confuluerunt. Patrum enim
aut præceptorum affe&tum erga eos exhi

[ocr errors]
[ocr errors]

bent, & ut a malis abftineant curant,& eorum,quæ Αθως, ἐπάγειν θέμις. ἐλευθερίας δὲ ξόποι παρ' αυhonefta ducunt,participes efficiunt. Denique corrigunt,& emendant in his, quæ delinquunt, ficut & fuos liberos.Nec enim fervos morte afficere, ficut apud Scythas, fas eft. Libertatis vero adipifcendæ plures funt modi. Non enim folum qui vita fruunEdit. Parif. tur, fed etiam qui e vivis excedunt,libertatem tribuere poffunt,& de fuis facultatibus, pro arbitrio, uc fert animus, difponunt,& quodcumque quismoriens ftatuerit,lex eft. Tum ille plorans inquit Leges apud Romanos bonas, & Rempublicam præclare conftitutam effe,fed magiftratus,qui non eque ac prifci,probi & prudentes funt, eam labefa&tant, & per vértunt. Hæc inter nos differentibus, aliquis ex domefticis Onesegii feptorum domus fores aperuit.Ego ftatim accurrere,& quærere,quas res age ret Onefegius. Me enim habere a Maximino, qui

pag. 63.

legatus a Romanis venerat,quod illi dicerem. Ile

ris, in pofterum Imperatori toroque Imperato

[ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors]

[ocr errors]
[ocr errors]

કે

χρό

αυ

τοῖς πλεῖσοι, με μόνον περιόντες, ἀλλὰ καὶ τελευτῶν τες χαρίζονται, διατάττοντες και της περιεσίας ὃν βέλονται ξόπον καὶ νόμος ἐςὶν, ὅπερ ἕκαςος τελούτῶν περί τω προσηκόντων βουλεύσοιτο. καὶ ὃς δακρύ σας ἔφη, ὡς οἱ μ' νόμοι καλοὶ καὶ ἡ πολιτεία Ρωμαίων ἀγαθή οἱ δ' ἄρχοντες ἐχ ὅμοια τοῖς πάλαι φρονοιῶτες αυτω χαλυμαίνονται ταυτα εξαλεγομένων ἡμῶν, προσελθών τις τ ἔνδοθεν, ἀνοίγει τας θύρας το περιβόλου ἐγὼ δὲ προσδραμὼν ἐπυθόμίω , ὅ, τι πράττων Ονη γήσιος τυγχάνοι ; ἀπαγγεῖλαι τὸ αὐτῷ μὲ βέλεθαί τι παρὰ τὸ Ρωμαίων ήκοντος πρεσβούτοῦ · ὃς δὲ ἀπεκρίνα Βτο, αυτῷ μοι ἐντεύξεθαι μικρὸν ἀναμείναντι · μέλλειν vero Onefegium mihi fui facturum copiam refpondit,fi modicum opperirer;exiturum enim effe. Nec ᾗ αυτὸν ὑπεξιέναι. καὶ δὴ, οὐ πολλὰ διαγενομένου 236multo temporis fpatio interjecto, ut ipfum exeun- νου, ὡς προΐοντα εἶδον· προσελθὼν ἔλεγον· ὡς ὁ Ρωtem vidi,progreffus dixi: Te Romanorum legatus falutat, & dona tibi ab ipfo,una cum auro ab Imμαίων αυτὸν ἀσπάζεται πρεσβευτής, καὶ δῶρα ἐξ αυτὰ peratore miffo, adfero. Et mihi conanti in ἥκω φέρων, σαν καὶ τῷ παρὰ βασιλέως πεμφθέντι eum fermonem devenire, ubi, & quando vellet χρυσίῳ. ἐαπουδακότι δὲ ἐς λόγος ἐλθεῖν, ᾧ καὶ πότε colloqui, ille fuos qui aderant, juffit aurum, & βούλεται διαλέγεθαι. ὃς καὶ τό, τὰ χρυσίον, τά τε δώmunera recipere, & me Maximino renuntiare, fe protinus ad eum accedere. Reverti igitur ad Ma- μα ἐκέλευσε τὰς προσήκοντας δέξαθαι, ἐμὲ δὲ ἀπαγ ximinum, & renuntiavi Onefegium ad fe venire : γέλλειν Μαξιμίνῳ, ὡς ἥξει αυτίκα παρ' αυτόν ἐμιώνον nec mora, in tentorium noftrum advenit, & Maτοίνω ἐπανελθὼν, τὸν Ονηγήσιον παραγίνεθαι καὶ δ ximinum affatus dixit: Se Imperatori, & illi pro muneribus gratias agere, & percundatus eft, θὺς ἧκεν ἐς ἢ σκην. . προσειπὼν δὲ ὶ Μαξιμῖνον, ἔφασ quandoquidem fe accerfiffet, quid effet, quod κε χάριν ὁμολογεῖν ὑπὲρ 7 δώρων αυτῷ τε νὶ βασιλεῖ, illum vellet: tum Maximinus inftare tempus, ἀνηρώτα, ὅ,τι λέγειν βουλόμενος αυτὸν μετεπέμψατο. ὁ ait, quo poffet majorem gloriam, quam quifquam hominum adipifci, fi ad Imperatorem ac. C δὲ ἔφασκον, ήκειν καιρὸν, ὥςε Ονηγήσιον μείζονα ανα μεῖζον ἐ cedens, quæ funt inter Romanos, & Hunnos , & Hunnos θρώποις ἐξω κλέος, εἴπερ παρὰ βασιλέα ἐλθὼν δέσμη ανθρ· ἔξει controverfa, fua prudentia componeret, & inκρινήσει τὰ ἀμφίβολα τῇ σφετέρᾳ συνέσει, καὶ ὁμόνοιαν Ρως ter utramque gentem concordiam stabiliret : quæ res non folum commodo, & utilitati utriufque μαίοις καὶ Ούννοις καταςήσεται γενήσεται οὺ ἐνθένδεου gentis effet ceffura, fed etiam ejus domui tan- μόνον τοῖς ἔθνεσι ἀμφοτέροις συμφέρον· ἀλλὰ καὶ τῷ σφετέ ta bona præbitura, ut ipfe una cum fuis libeρῳοἴκῳ ἀγαθὰ παρέξει πολλὰ, ἐπιτήδειος ἔςαεὶ, τός τε καὶ οἱ αυτό παῖδες βασιλεῖτε καὶ τῷ ἐκείνου ἐσομένῳ γένει ὁ δὲ Ονηγήσιος ἔφη· καὶ τί ποιοιῶτες κεχαρισμένως βασιλεί, ἤ ὅπως παρ' αυτᾶ τὰ ἀμφίβολα λυθείη ; υπο κριναμένω δὲ ὡς δαβὰς μὲν εἰς ἃ Ρωμαίων, βασιλεῖ * χάριν καταθήσει· διευκρινήσει ἢ τὰ ἀμφίβολα, τας α τίας διεράνων, καὶ ταύτας κατὰ τῆς εἰρίώης λύων θεσμόν ἔφασκον ἐκεῖνα ἐρεῖν βασιλεῖ τε νὶτῖς ἀμφ' αυτόν· ἅπερ Αττίλας βούλεται, ἢ οἴεπαι ἔφη Ρωμαίος, τοσῶτον ἐκλιπαρήσειν αυτὸν, ὥςε καταπροδοῦναι δεασότίω,κὶ ἀναξοφῆς ὶ παρὰ Σκύθαις, κγαμετῶν καὶ παίδων κατολιγω κατολής ρήσεις μὴ μείζονα δὲ ἡγεῖπαι τα παρ' Αττήλα δουλείαν, ρησιν ἃ παρὰ Ρωμαίοις πλέτε . σωοίσειν δὲ ἐπιμένοντα τῇ κείᾳ. ο τ δεαπότε καταπραΰνειν θυμὸν ἐφ ̓ οἷς αυὶ ὀργίζεθαι κατά Ρωμαίων συμβαίνει ἢ παρὰ σφᾶς ἐλθόντα,αἰ τίᾳ ἐπάγεθαι ἑτέρᾳ ἤπερ ἐκείνῳ δοκεῖ χαπραξάμενον. ταῦτα εἰρηκως, καὶ μὲ ποιεῖπαι ἢ πρὸς αυὲ ἡγησάμενος ἐντάξιν,περὶ ὧν πυθάνεθαι αυτό βελόμεθα εν τῷ Μα “ ξιμίνῳ ὡς ἐν ἀξίᾳ τελᾶντι, συνεχὴς πρόσοδος τ ; α- " εὐπρετόν πρεπεῖς ἀνεχώρει. ἐγὼ δὲ τῇ ὑσεραίᾳ εἰς ἃ Αττίλα περίβολον ἀφικνομαι, δῶρα τῇ αυτό κομίζων γαμετῇ· Κρέκα δὲ ὄνομα αὐτῇ, ἐξ ἧς αυτῷ παῖδες ἐγεγόνεσαν ζεις . ὧν ὁ πρεσβύτερος ἦρχε τ Ακατήρων, ν τ λοιπῶν ἐθνῶν,νεμομένων ἢ πρὸς τὸν πόντον Σκυθικώ. ἔνδον ὃ ἳ περιβόλου πλεῖσα ἐτύγχανεν οἰκήματα, τὰ μὲν ἐκ σανίδων ἐγγλύφων καὶ ἡρμοσμένων εἰς οὐπρέπειαν, τὰ δὲ ἐκλόγων κεκα- " ἐκ λίθει θαρμένων καὶ πρὸς ευθύτητα ἐπεξεσμένων, ἐμβεβλημένων · ξύλοις υποτελᾶσιν. οἱ δὲ κύκλοι ἐκ τῶ ἐδάφες αρχόμενοι ἐς ὕψος ἀνέβαινον μετρίως. ἐνταῦθα τῆς Αττήλα ἐνδιαιτω μένης γαμετῆς, καὶ ἢ πρὸς τῇ θύρᾳ βαρβάρων ἔτυχον εἰ σόδα, αυτώ ἐπὶ τρώματος μαλακᾶ κειμένων κατέλα βον, τοῖς ἐκ ιερέας πιλωτοῖς τὰ ἐδάφες σκεπομένου,

rio generi in perpetuum devinctus foret. Tum
Onefegius dixit: Qua in re gratificaretur Impera-
tori, & per fe contentiones dirimeret? Refpon-
denti Maximino : Si in rem prafentem defcen-
dens, Imperatori gratiam referret, & diffidio-
rum caufas fedulo perfcrutans, de rebus con-
troverfis, fecundum conditiones fæderibus ad-
fcriptas, judicium fuum interponeret. Tum O-
nefegius refpondit, fe jamdudum Imperatorem,
& eos, qui ei a confiliis erant, admonniffe, quæ D

effet Attila de hac tota re fententia. An Roma-
ni exiftimant, inquit, fe ullis precibus exorari
poffe, ut prodat dominum fuum, & nihili faciat
educationem apud Scythas, uxorum & libero-
rum fuorum? Non quoque potiorem ducere a-
pud Attilam fervitutem, quam apud Romanos
ingentes opes? Cæterum fe domi remanentem,
majori eorum rebus adjumento futurum, quippe
qui iracundum domini animum placaret, & ad le-
nitatem federet, fi quibus in rebus quid durius

illum in Romanos confulere contingeret, quam fi
ad eos accedens criminationi fe objiceret, fi for-
te quid,contra quam Attila rationibus commodum

videretur, faceret. Quæ cum dixiffet, & me col.

loquium cum eo facturum de his, quæ ex ipfo in
telligere cupiebamus, exiftimaret ( a Maximino
enim in dignitate conftituto alienus, & parum E
decorus erat continuus congreffus ) abiit. Poftri-
die ad domus Attila interiora fepta me contuli,
dona ferens ejus uxori quæ Cerca vocabatur. Ex
ea tres illi liberi. Senior jam tum Acatirorum, &
reliquarum gentium, qua Scythia ad Pontum pa-
tet, regno potiebatur. Intra illa fepta erant mul-
ta adificia,partim ex tabulis fculptis, & eleganter
compactis, partim ex trabibus, opere puro, & in
reditudinem affabre dolatis,& politis,que erant in
terjectæ, lignis ad cornum elaboratis, extruda &
compofita. Circuli autem a folo incipientes,in al-
tum affurgebant, certa proportione,& menfura.
Hic habitabat Áttila uxor, ad quam a bar-
baris, qui circa januas erant, nactus aditum, ip-

·

τα

[ocr errors][merged small][merged small][ocr errors][ocr errors][merged small][merged small]

των

N

των

κρύ

τεία

еди

Ο

λεπ

[ocr errors]

ΤΙ

280

Pa

Αυτό

TEPTI

πότε

Εδώ

,

"

απεκδεχο

Ο αὐτοῖς

τα

~

rat autem pavimentum tapetibus ftratum, &
fuper ipfis gradiebamur. Eam famulorum mul-
titudo in orbem circumftabat, & ancillæ ex
adverfo humi fedentes telas coloribus variega-
bant, quæ veftibus barbarorum ad ornatum
inferuntur. Cerca falutata, & muneribus tra-
ditis egreffus, expectans dum Onefegius Re-
gia exiret, ( jam enim e domo fua illuc vene-
rat) reliqua ædificia, ubi Attilas commoraba-

tur

perluftravi. Hic dum ego ftarem cum reliqua multitudine ( nec enim acceffu ullius loci prohibebar, quippe qui Attila cuftodibus, & barbaris, qui eum affe&tabantur, eram notus) vidi magnam turbam, qua prodibat, currentem, tumultum, & ftrepitum excitantem. Attilas egreffus habitatione, gravis vultu, omnium oculis quaqua verfus in fe converfis, incedens cum Onefegio fedit pro zdibus. Hic eum multi bus. Hic eum multi, quibus erant lites adierunt, & ejus judicium exceperunt Deinde domum repetiit, & barbararum gentium legatos, qui ad fe venerart admifit . Mihi vero Onefegium expectanti, Romulus Promutus, & Romanus legati pro vafis aureis ab Italia ad Attilam, una cum Rufticio, qui in comitatu Conftantii erat, & Conftantiolo ex Pronum regione, quæ Attilæ parebat me funt fermone adorti & interrogaverunt, utrum dimiffi effemus. Idipfum, inquam, Edit. Parif. ut fciam ex Onefegio, intra ifta fepta oppe- pag. 64. rior Tum ego illos viciffim percuntari, an aliquod mite refponfum ad ea, de quibus legati venerant, ab Attila tuliffeur . Nequaquam, ajunt, illum deduci a fententia, fed bellum minari, & denuntiare, ni Sylvanus, aut pocula

[ocr errors]

ὣςε ἐπ ̓ αὐτῶν βαδίζειν. καὶ περιεῖπε δὲ αὐτῷ θεραπόν- A fam deprehendi in molli fragula jacentem. Eτον πλῆθος κύκλῳ καὶ θεράπαιναι ἐπὶ ἢ ἐδάφες, ἀντικρὺ αυτῆς καθημέναι, ὀθόνας χρώμασι διεποίκιλλον, ἐπιβλη θησομένας πρὸς κόσμον ἐπημάτων βαρβαρικῶν προσελθων τοίνυν,καὶ τὰ δῶρα με * ἀπασμὸν δὲς ὑπεξήειν ἢ επὶ τὰ ἕτερα ἐβάδιζον οικήματα, ἐν οἷς ιατρίβεινἳ ΑττήΠοια ετύγχανεν λανἐτύγχανον, ἀπεκδεχόμλνοι ὁπότε ἐπεξέλθοι Ονηγή σιος. ἤδη δὲ ἀπὸ τὸ αυτὸ οἰκημάτων ἐξεληλύθει, καὶ ἔνδον ― μεταξὺ δὲ τὸ παντός ἐςάμμος πλήθες (γνώριμός το .ὢν τοῖς Αττήλα φρεχοῖς, καὶ τοῖς παρεπομένοις αυτῷ βαρβάροις, ὑπ ̓ ἐδενὸς διεκωλυόμίω ) εἶδον πλῆθος που ρονόμωμον, καὶ προω νὶ θόρυβον περὶ ἢ τόπον γενόμενον, ὡς το Αττήλα ὑπεξιόντος. προήει δὲ τὸ οἰκήματος βαδίζων σοβαρῶς, τῇδε κακεῖ περιβλεπόμενος. ὡς ὑπεξελθὼν Β. σαὑτῷ ὀνηγησίῳ ἔση πρὸ τὰ οἰκήματος πολλοὶ δὲ ταμφισβητήσεις πρὸς ἀλλήλες ἐχόντων ποσήεσαν,κ τω ἀντὸ κρίσινἐδέχοντο͵ εἶτα ἐπανγει ὡς τὸ οἴκημα, καὶ βρέσβεις παρ' αυτὸν ἥκοντας βαρβάρες ἐδέχετο. ἐμοὶ δὲ ἀπεκδεχο μένῳ “ Ονηγήσιον, Ρωμύλος καὶ Προμᾶτος, καὶ Ρωμανὸς οἱ ἐξ Ιταλίας ἐλθόντες παρὰ Αττήλαν πρέσβεις, Εφια λῶν ἕνεκα 7 χρυσῶν, συμπαρόντος αυτοῖς καὶ Ρετικίω το κατὰ Κωνσαντιον, καὶ Κωνσαντιόλα, ἀνδρὸς ἐκ Παιόνων χώραρ, ὁ ὑπὸ Αττήλα ταττομένης ἐς λόγες ἦλθον, καὶ ἀνηρώτων, πότερον διηφείθημεν, ἢ ἐπιμένειν ἀναγκαζόμεθα; καὶ ἐμὲ φήσαντος, ὡς τέτε χάριν πουσό μενος * Ονηγησίς τοῖς περιβόλοις προσκαρτερῶ, καὶ ἀντερωτήσαντος, αυτοῖς ὁ Αττήλας ἡμερόν τε καὶ πρᾷον περὶ C Και πότερον τορεσβείας ἀπεκρίνατο; ἔλεγον, μηδαμῶς μεταξ έπεπαι * γνώμης, ἀλλὰ πόλεμον καταγγέλλειν, εἰ μή γε αυτῷ Σιλβανὸς, ἢ τὰ ἐκπώματα πεμφθείη. ἀποθαυμαζόντων δὲ ἡμῶν ὁ ἀπονοίας βάρβαρον ὑπολαβὼν ὁ Ρωμύλος, πρεσβευτὴς ἀνήρ, κὶ πολλῶν πραγμάτων ἔμπειρος, ἔλεγε των αυτό μεγίςην τύχω,κὶ τὰ ἐκ δ τύχης διώαμιν, ἐξ αίρειν αττὸν,ὥτε μὴ ἀνέχεθαι δικαίων λόγων, εἰ μὴ πρὸς αυτὸν νομίσῃ ὑπάρχειν αυτές. ἔπω δὸ ἢ πώποτε ? Σκυθι κῆς ἢ καὶ ἑτέρας ἀρξάντων γῆς,τοσαῦτα ἐν ὀλίγῳ κατεπράχθη,ὥςενὶ τ ἐν τῷ Ωκεανῷ νήσων ἀρχειν,κὶ πρὸς πάσῃ τῇ Σκυθικῇ, καὶ Ρωμαίες ἔχειν ἐς φόρε ἀπαγωγώ. ἐφιέμθυον δὲ πρὸς τοῖς παρᾶσι πλειόνων, καὶ ἐπὶ μεῖζον ἄυξοντα τω ἀρχω, και ες Πέρσας ἀπιέναι βέλεθαι. ὃ δὲ ἐν ἡμῖν τινὸς D πυθομένε, ποίαν ὁδὸν τραπεὶς, ἐς Πέρσας ἐλθεῖν δικήσεται; ἔλεγεν ὁ Ρωμύλος, μὴ πολλῷ διαςήματι τω Μή δων ἀφεςάναι ὁ Σκύθικῆς ἐδὲ Οὔννες ἀπείρες ὁ ὁδὲ ταύτης εἶναι, ἀλλὰ πάλαι ἐς αυτίω ἐμβεβληκέναι λιμᾶ τε τω χώραν κρατήσαντος, κὶ Ρωμαίων διὰ ἢ τότε συυιςά μενον πόλεμον,μὴ συμβαλλόντων. παρεληλυθέναι δὲ ἐς Μήδων των τε Βασίλη Κερσὶ χτὲς ὅτερον ἐς τω Ρώμων ἐληληθότας εἰς ὁμαιχμίαν, ἄνδρας ἢ βασιλείων Σκυθῶν, καὶ πολλῶ πλήθος ἄρχοντας. καὶ τῆς διαβεβηκότας λέγειν, ὡς ἔρημον ἐπελθόντες χώρων, καὶ λίμνω τινὰ περαιοθέντες, Ιὁ Ρωμύλος των Μαιώτιν εἶναι ᾤετο,πέντε – δέκαδίαγενομένων ἡμερῶν, ἔζητινὰ ὑπερβάντες ἐς τα Μηδικ ἐσέβαλον. ληιζμένοις δὲ, κὶ τω γω κατατρέχεσι, πλη- E θος Περσικὸν ἐπελθὸν, “ σφῶν ὑπερκείμενον ἄερα πλῆσαι βελῶν, ὥςε σφᾶς, δέει το καταχόντος κινδιώς, αναχωρῆσαι εἰς τὀπίσω, καὶ τὰ ὄρη ὑπεξελθεῖν, ὀλίγῳ ἄγον της λείων. ἡ δὲ πλείςη ὑπὸ τὸ Μήδων ἄφέρητο. λαβε αναπεμ- μένες δὲ τίω τῇ πολεμίων δίωξιν, ἑτέραν τραπῆναι ὁδόν. καὶ μετὰ τὰ ἐκ δ' ὑφάλου πέτρας “ ἀναφλογομένω φλό γα ἐκεῖθεν πορευθέντας, ἡμερῶν ὁδὸν, ἐς τὰ οἰκεῖα ἀφικέπαι, καὶ γνῶναιοὐ πολλῷ πατήματι της Μήδων ἀφετάναι τω Πκυθικώ. τον δω Αττίλαν ἐπ' αυτώ ἰέναι βουλόμιμοι ἐ ποιήσειν πολλὰ, ἔτε μακρὰν

[ocr errors][ocr errors][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small]

dedantur. Nos vero cum barbari miraremur a
nimi impotentiam, Romulus vir multis honori-
ficentiffimis legationibus functus, & multo re-
rum ufu præditus ait, fecundam fortunam, quæ
ipfum in altiffimo gradu collocavit, fpiritus fa-
cere, & ex fortuna poteftatem adeptum effer-
ri, neque juftis fermonibus ullum apud fe locum
relinquere, neque quicquam, nifi quod fibi ve-
nerit in mentem, æquum putare . Nemo um-
quam eorum, qui in Scythia, vel alibi regna-
runt tantas res tam brevi tempore geffit
Totius Scythiæ dominatum fibi comparavit, &
ad Oceani infulas ufque imperium fuum exten-
dit, ut etiam Romanos tributorum præftatio-
ni obnoxios habeat . Nec his contentus, ad lon-
ge majora animum adjecit, & latius imperii fui
fines protendere, & Perfas bello aggredi cogi-
tat. Uno ex nobis quærente, quæ via e Scy-
thia in Perfas duceret? Romulus dixit
longo locorum intervallo Medos diffitos effe a
Scythis, neque non Hunnos hanc viam nefcire,
fed olim fame per eorum regionem graffante,
cum Romani propter bellum, quod tunc tem-
poris gerebant minime cum illis prælio de-
certarent, hac irrupiffe, & ad Medorum oppi-
da Bazic & Curfic ufque penetraffe. Nec
multo poft Principes ex Scytharum Regibus
ortos magnæ hominum multitudini imperan-
tes, qui ad hanc expeditionem egreffi fuerant,
Romam ad contrahendam armorum focietatem
veniffe. Hos narraffe, per quamdam defertam
regionem illis iter fuiffe, & paludem trajecif-
fe, quam Romulus exiftimabant effe Mæoti-
dem : deinde quindecim diebus elapfis, a qui-
bufdam montibus, quos fuperaffent, in Mediam
defcendiffe . Ibi prædas agentibus, & excur-
fionibus agros vaftantibus Perficum agmen
fuperveniens, telis fuperpofitum aera replevif-
fe. Itaque imminentis periculi metu retro
abfceffiffe, & montes regreffos pauxillum
prædæ abegiffe. Magnam enim partem Me-
dos extorfiffe, & ut hoftium impetum evita-
rent, ad aliam viam deflexiffe. Et per loca,
ubi ex petra maritima flamma ardet, illinc
profectos, nefcio quot dierum itinere ad pro-
pria remeaffe. Atque ex eo fatis profpexiffe,
non magno intervallo Scythiam a Medis
diftare Quamobrem fi Attilam impetus

[ocr errors]

ceperit Medos invadendi, non multum opere, A Edit Parif. & laboris in eam invafionem confumpturum, pag. 65. neque magnis itineribus defatigatum iri, ut Mel dos, Parthos, & Perfas adoriatur, & cogat tributi illationi fe fubmittere : Adeffe enim illi magnas copias, quas nulla quas nulla gens fuftinere pofit : nobis vero optantibus, ut Perfis arma inferret, & a nobis in illos belli molem averteret Verendum eft, inquit Conftantiolus

p.to. 66.

ne Perfis facile deviatis, non jam amplius
amicus, fed dominus infulter . Nunc enim au-
rum ad ipfum defertur pro dignitate, qua ip-
fum ornavimus . Quod fi Medos, Parthes, &
Perfas domuerit, minime a Romanis, qui

ejus imperio limitem conftituunt, temperabit,
fed fuos famulos arroganter reputans, gravia &
intolerabilia mandata fua facere coget. Di-

[ocr errors]
[ocr errors]

2

ἀνύσειν ὁδὸν, ὥσεν Μήδες καὶ Πάρθοις καὶ Πέρσας παρα-
σήσαθαι καὶ ἀναγκάσειν ἐλθεῖν ἐς φόρες ἀπαγεγω παρεῖ.
ναι το αυτῷ μάχιμον διώαμιν, ὢν ἐδὲ ἔθνος ὑποςήσεται.
ἡμῶν και Περσῶν ἐλθεῖν αὐτὸν ἐπαιξαμένων, ἢ ἐπ'
εκείνες τρέψαι τὸν πόλεμον· ὁ Κωνςαντίολος ἔλεγε, δεδι-
ένα μή ποτε καὶ Πέρσας ῥᾳδίως παραςησάμβυος ἀντὶ φί-
λε δεσπότης ἐπανήξει ναῶ μὲν τὸ τὸ χρυσίον κομίζεθαι
παρ' αυτῷ τ' ἀξίας ἕνεκα εἰ δὲ νὶ Πάρθες καὶ Μήδες καὶ Πέρα
σας παραςήσοιτο, ἐκ ἔτι Ρωμαίων ἀνέξεθαι τω αυτῇ
νοσφιζομένων αρχών. ἀλλὰ θεράποντας περιφανῶς ἡγη-
σάμβρον, χαλεπώτερα ἐπιτάξειν νὰ ἐκ ἀνεκτὰ ἐκείνοις ἐπι-
τάγματα. Ο δὲ αξία, ἧς ὁ Κωνσαντίολος ἐπεμνήθη τρα
gnitas autem, cujus mentionem Conftantiolus B δεκτο, τὸ τὰ τοῖς sρατηγοῖς χορηγεμένε, τὰς σαυτάξεις ἐκ-
τηγα Ρωμαίων. ἧς χάριν ὁ Αττήλας παρὰ βασιλέως ἐδέ-
Β τε
πέμπεται. ἔλεγεν ω μαι Μήδες, καὶ Πάρθες καὶ Πέρσας
τᾶτο τὸ ὄνομα, ἵπερ αυτὸν βάλονται Ρωμαίοι καλεῖν, καὶ
τίω ἀξίαν, ᾗ αυτὸν τετιμηκέναι νομίζεσιν ἀποσεισάμρον,
ἀναγκάσας σφᾶς ἀντὶ ςρατηγε βασιλέα προσαγορεύειν.
ἤδη δκ χαλεπαίνοντα εἰπεῖν, ὡς ἐκείνῳ μὲν οἳ αὐτὸ θε
ράποντες εἰσι σρατηγοί. αυτῷ ν & τοῖς βασιλόύεσι Ρω-
μαίων ὁμότιμοι ἔσεπαι δὲ ἐκ εἰς μακρὰν τῆς παρέσης αυτ
τῷ διωάμεως, αὔξησιν συμβαίνειν. καὶ τᾶτο τὸν Θεὸν τὸ τῶ
Αρεος ἀναφύαντος ξίφος. ὅπερὸν ἱερὸν καὶ παρὰ την Σκυ
θικῶν βασιλέων τιμώμενον, οἷα δὴ τῷ ἐφόρῳ ἢ πολέμων
ἀνακείμθμον, ἐν τοῖς πάλαι ἀφανιπιαι χρόνοις, εἶτα τὰ
βοὸς βρεθώαι καὶ ἑκάτε λέγειν τι περὶ ἢ καθεσώτων βγ
λομένα. Ονηγησία ὑπεξελθόντος, παρ' αυτὸν ἤλθομον, καὶ
ἐπειρώμεθα περὶ τὸ ἐαπεδασμένων μανθάνειν. ὁ δὲ
τισι πρότερον βαρβάροις χαλεχθείς, εύπεπαί με παρὰ
Μαξιμίνε ἐπέτρεπε, τίνα Ρωμαῖοι ἄνδρα τὸ ὑπατι-
κῶν παρὰ τὸν Αττήλαν πρεσβευόμενον σέλλεσιν, ὡς δὲ
παρελθὼν εἰς ὃ σκηνίω ἔφραζον ἅπερ εἴρητό μοι, κ
ὅτι δὲ λέγειν ὧν χάριν ὁ βάρβαρος ἡμῶν ἐπύθετο
ἅμα τῷ Μαξιμίνῳ βαλεσάμενος ἐπανῆλθον ὡς τὸν
Ονηγήσιον, λέγων ὡς ἐθέλεσι μεν Ρωμαῖοι * παρὰ
σφᾶς ἐλθόντα ἢ ἀμφιβόλων ἕνεκα εξαλέγεθαι. εἰ δὲ τέ

coa

fecit erat Romanorum exercituum Ducis
cujus decus Attilas ab Imperatore fufceperat,
ad hoc ut ad eum ftipendia ejus qui exerci-
tus regebat, mitterentur. Jnnuebat igitur At-
tilam, hoc nomen aut aliud, quo Romanis
illum vocare lubet aut dignitatem, quam
illi ornamenti loco effe exiftimant, tranfgref-
furum, & perrupturum & pro Duce
&turum eos fe Regem appellare. Jam tum
enim cum irafcebatur, dicebat exercituum Du-
ces fuos effe fervos qui quidem Attilaæ, non
tamen Imperatoribus Romanis, erant honore,
& dignitate pares. Neque vero illi parva po-
tentiæ acceffio contigerat ex eo, quod Martis
enfis erat detectus. Hic tamquam facer, &
Deo bellorum præfidi dedicatus a Scytharum
Regibus olim colebatur, & multis ante fæ-

& multis ante fz-
culis non vifus, bovis minifterio fuerat tunc C
temporis erutus . Et unoquoque de his, quæ
propofita erant, dicere geftiente Onefegius
foras profiliit, ad quem, ut ex eo difcere-
ut ex eo difcere-
mus, quæ noftræ curæ commiffa fuerant, ac-
ceffimus. Ille vero prius cum nefcio quibus
barbaris collocutus, fcire me ex Maximino juf-
fit, quem Romani ex confularibus legatum ad

cum nefcio quibus

Attilam effent miffuri. Ut in tentorium veni,
& Maximino, quæ mihi Onefegius dixerat re-
citavi, habita de eo, quod barbaris refponden-
dum effet, deliberatione redii, dixique Onefe-
gio, Romanos magnopere defiderare, illum fua-
rum cum Attila controverfiarum difceptatorem
Impera-

ad fe accedere. Qua fpe fit exciderint Plator τε εξαμαρτοῖεν, ἐκπέμψειν βασιλέα, ὃν βέλεται πρεσ

torem, quem fibi libuerit, legatum miffurum.
Extemplo me Maximinum accerfere juffit,
quem ut venit, ad Attilam deduxit. Unde non
multo poft Maximinus reverfus narravit, bar-
barum velle, Imperatorem ad fe mittere lega-
tos aut Nomium, aut Anatolium, aut Sena-
torem, neque ullos alios præter hos admiffu-
rum. Et cum Maximinus fubderet minime

D

convenire legatos, qui ad fe mittantur, den
gnando fufpectos Imperatori reddere, Attilam
refpondiffe : Si hæc abnuerint, armis fe con-
troverfias difceptaturum. Reverfis nobis in
tentorium, ecce ad nos Oreftis pater, Vos am-
bos, inquit, ad convivium invitat Attilas,
fiet vero illud ad
illud ad nonam diei. Tempore
Tempore
condido obfervato, ut venimus,
& una quo-
que Romanorum Occidentalium legati fteti-
mus in limine cœnaculi coram Attila. Hic
Hic
Pincernæ, ut mos eft in illis regionibus , ca-
licem tradiderunt, ut ante accubitum vota fa- E
ceremus . Quo facto, & calice deguftato, ip-
fa folia, in quibus nos fedentes coenare opor-
tebat, ingreffi fumus. Hic praparata erant om-
nia fedilia, circa parietes cubiculi ab utra-
que parte difpofita : in medio fedebat Attilas
in lecto e regione cujus erat & alter. Attila
lectus, pone quem erant quidam gradus qui
ad ejus cubile ferebant, linteis candidis, &
variis tapetibus, venuftatis & ornatus gratia,
conte&tum fimile cubilibus, quæ Romani
& Græci nubentibus adornare pro more ha-
bent Tum convivarum primum ordinem
ad Attile dextram federe conftituerunt fe-
cundum ad lævam : in
quo nos & Beri-

[ocr errors]

༩་

αν

[ocr errors]

βοσόμβρον. Ο συθὺς μετιέναι μὲ τὸν Μαξιμῖνον παρεκε-
λούσατο. καὶ ἥκοντα αυτὸν ἦγε παρὰ τὸν Αττήλαν. καὶ
μικρὸν ἕτερον ὑπεξελθὼν ὁ Μαξιμῖνος, ἔλεγεν ἐθέλειν
τὸν βάρβαρον Νόμον, ἢ Ανατόλιον, ἢ Σενάτορα πρεσβέ-
υπαι· μὴ δὲ ἂν ἄλλον παρὰ τες εἰρημένες δεξαθαι. νὶ ὡς
αυτὲ αποκριναμένω, μὴ χαι ἐπὶ τω πρεσβείαν τὸς
ἄνδρας καλουῦτα ὑπόπτες καθισᾷν βασιλεῖ εἰρηκέναι
Αττήλαν, εἰ μὴ ἕλοιντο ποιεῖν ἃ βέλεται, ὅπλοις τὰ ἀμ-
φίβολα διακριθήσεθαι. ἐπανελθόντων δὲ ἡμῶν ἐς τω
σκίωίω,ὁ τῶ Ορέςε πατὴρ κελέγων, ὡς ἀμφοτέρες ὑμᾶς
Αττήλας ἐπὶ τὸ συμπόσιον παρακαλεῖ,γενήσεθαι δὲ ἀν-
τὸ περὶ θ' δ ἡμέρας. ὡς δὲὲ καιρὸν ἐφυλάξαμμ,κὶ ἐπὶ τὸ
δεῖπνον κληθέντες παραγενόμεθα ἡμεῖς τε, καὶ οἱ ἀπὸ τ
Εσπερίων Ρωμαίων πρέσβεις, ἔφημὶμ ἐπὶ τὸ ἐδῶ ἀντία * κύλας
Αττήλᾳ. κ“ ἐπόλικα οἱ οινοχόοικε τὸ ἐπιχώριον ἐπέδο
σαν ἔθος, ὡς καὶ ἡμᾶς πρὸς ἕδρας ἐπεύξαθαι. ᾗ δὴ γενομέ
να, κύλικος υπογευσάμβυοι, ἐπὶ τῆς θρόνες ἤλθομον, δἔδει
καθεπέντας δειπνῶν πρὸς ἢ τοῖς τοίχοις τῇ οἰκήματος
πάντες ὑπῆρχον οἱ δίφροι ἐξ ἑκατέρας πλήρᾶς ἐν μεσο-
τάτῳ δὲ ἧςο ἐπὶ κλίνης ὁ Αττήλας,ἑτέρας ἐξόπιπεν κλι
της υπαρχέσης αυτῷ, μεθ' τω βαθμοίτινες ἐπὶ τ
αυτό άνηγον δίνω, καλυπτομένω ἐθέναις καὶ ποικίλοις
παραπετάσμασι, κόσμε χάριν καθάπερ ἐπὶ ἢ γαμου-
των Ελληνές τε καὶ Ρωμαῖοι κατασκουάζεσι καὶ πρῶτ
την μὲν ἐνόμιζον τῶν δειπνέντων τάξιν ἢ ἐν δε
ξιᾷ 7 Αττίλα δατέραν ν ν δώνυμον, ἐν ᾗ ἐτυγ

[ocr errors]

κυλικά

[ocr errors]
« IndietroContinua »