Immagini della pagina
PDF
ePub

ως εύοντες

αυτών έφασαν

αυτοίς

- παρα ταύτων χώρας.

νοντας μη τα τα έπι

= τινὸς

προσώ

θένα

κατα

[merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors]

όθεν.

τὸ θυμῷ τέ ὑπερέζεσε. κὶ πρὸς τὸν πόλεμον ἐντείνων A mum confrmavit & totus in illud bellum in

το

ἑαυτὸν προκαταπέμπει τὸ Σαρακίνων ἱππικὸν ὡς ἀντι-
χῆσον τοῖς βαρβάροις. ἤδη δ ε τω Κωνταντίνε πο
λιν κατέτρεχον, καὶ τοῖς τείχεσιν όχλου περικαθή
μῖνοι πολέμιόν τε ἐδὲν ὁρῶντες ἐς ἀντίπαλον μάχῳ, και
τοῖς φρονήμασιν εἰς πᾶσανὕβριν ὠλιθηκότες. “ ὁ δὲ
περιφανῶς ἔδοξε κάλλισα σρατηγῆσαι καὶ τὸν καιρὸν ἐκεῖ
νον ἡ τύχη.

qui barbarorum impetum reprimeret. Jam enim cumbens præmittit Saracenorum equitatum, ufque ad Conftantinopolim excurrebant, & tam quam eam obfidentes, intra moenia turbas ciebant. Et cum nullas copias, quæ illis refiftere

pofient, cernerent, per omne genus injuria &

contumelia graffari ftatuebant. Unde fortuna tunc temporis manifefte vifa eft belle pro Romanis militaffe...

Οτι ἐπὶ Θεοδοσία τις πρώτες χρόνες ἢ βασιλείας τὸ
* Σκυθῶν ἔθνος ἐξελαυνόμβροι * χώρας ὑπὸ τ Ούννων,
διεβεβήκεσαν 7 φυλῶν ἡγεμόνες, αξιώματι καὶ γένει προή
κοντες. ἐπιτοῖς τιμαῖς τὸ βασιλέως ἐξωγκώμβυοι, καὶ
πάνταἐφ' ἑαυτὸς ὁρῶντες κείμενα, σάσιν ἐν ἀλλήλοις οὐ
μικρὰν ἤγειραν . οἱ μὲν ἀγαπᾶν, καὶ δέχεθαι τώ παρα- Β
σαν ευδαιμονίαν κελεύοντες, οἱ δὲ τὸν οἶκοι γεγονότα φυ
λάττειν ὅρκον αυτοῖς, καὶ μὴ παραβαίνειν ἐκείνας τὰς σω
θήκας. αὗται ἢ ἦσαν ἀσεβέςαται καὶ βαρβαρικὸν ἦθος εἰς
ὠμότητα παρατρέχεται, παντὶ ξόπῳ Ρωμαίοις ἐπιβε
λάψειν, κ πάσῃ μηχανῇ καὶ δόλω τὸς ὑποδεξαμένες ἀδι
κεῖν, κἂν τὰ μέγιςα ὑπ ̓ αυτῶν δὲ πάχωσιν, ὡς ἂν δ ἐκεί
ταύπ
νων ἁπάσης χώραςἐγκρατεῖς γένωνται. περὶ τότε μὲν δια
[ὦ αυτοῖς ἡ ςάσις ἢ δανεμηθέντες ἀπερράγησαν, οἱ μὲν
τα χείρω προθέμβυοι της βυλῆς, οἱ δὲ τὰ δυσεβέσερα. ἐπι-
κρύπτοντες ἢ ἑκατέρα σάσις τω πρόφασιν τῆς ὀργῆς, ὅμως
κὁ βασιλεὺς τιμῶν ἐκ ἔληγεν, ἀλλ ̓ ὁμοτραπέζες είχε νὶ
ὁμοσκήνες, καὶ πολὺ τὸ φιλόδωρον ἐς αυτές . έδαμε
ἐξεφέρετο καὶ παρεγυμνουῦτο τὰ τῆς φιλονεικίας. Ε C
ἡγε
μων δ μὲν θεοφιλῶς καὶ θείας μερίδος Φράβιτος, ἀνὴρ νὲος
μὲν καὶ ἢ ἡλικίαν, γεγονὼς δὲ εἰς ἀρετῶ καὶ ἀλήθειαν -
πάντων ἀνθρώπων κάλλιςος. Θεός τε δ ώμολόγει περα-
πούειν και “ ἀρχαῖον ξόπον, καὶ ἐδεμίαν ὑπέςη πλάσιν ἐς
ἀπάτων δακράτησιν, ἀλλὰ γυμνών καθαρὰν διέφαι
με ψυχω περὶ τὸ βία, ἐχθρὸν ὑπολαμβάνων ὁμῶς ἀι-
δαοπύλησιν, ὅς χ ̓ ἕτερον μὲν κεύθει ἐνὶ φρεσὶν, ἄλλο δὲ
εἴπῃ γεωαῖκα δω ἴτησε Ρωμαίαν ευθὺς, ἵνα μηδὲν ὑβρι
ζη διὰ σώματος ἀνάγκην. καὶ ὁ βασιλοὺς ἐπέτρεψε τὸν γά-
"πατρός, μον, καὶ ὁ πατὴρ ὃ κόρης. ἐτρέφετο τὸ ὑπὸ παξὶ, καὶ τὸ πρα-

101.

~

[ocr errors]

Sub Theodofio primis ejus Imperii annis Scytharum gens fedibus fuis excita, & ab Hunnis expulfa, una cum fuarum tribuum ducibus & aliis, qui genere & nobilitate præftabant, trajecerunt, & honoribus ab Imperatore delat is arrogantiores facti & omnia in fe pofita confpicientes, inter fe non parvam feditionem excitarunt. Alii contenti effe frui præfenti profperitate, alii jusjurandum, quod domi prafiterant, fervare volebant, neque Gibi tranfgrediendas conventiones & pacta cenfebant. Illa autem pacta erant immaniffima, & in omnem crudelitatem barbarorum animos agentia: Omni ratione Romanis infidias tendere & omni arte & fraude illos, quorum fumma in eos conftabant merita, aggredi & circumvenire, neque quiefcere, donec omni illorum regione potiti effent. De hoc erat inter Scythas feditio, & inter fe diffidentes, in duas contrarias partes lati funt. Alii in deteriorem, quæ infidias facere proponebat, alii, in benigniorem fententiam vergebant, utraque tamen pars feditionis caufam occultabat. Nihilominus Imperator illos honorare non defiftebat, & modo fuæ degentes admittebat . Erat autem fanftioris & menfæ participes, modo fub eodem tentorio Dei caræ partis Dux Phrabitus, ætate quidem juvenis, fed qui cum virtutem excoluiffet, & veritati ftuduiffet, & in his fe exercuiffet, omnium hominum præftantiffimus evaferat. Deos ille fibi ad antiquum morem colendos fta- Edit Parif. tuebat, neque illi ullus inerat dolus . Non il-pag. 22. le quicquam per fraudem & malitiam fingeret, quo fibi potentiam compararet, puro fimplici & candido animo inter homines agebat. Pejorem portis inferni eum effe ducebat, qui aliud in pectore verfabat, aliud ore proferebat . Uxorem Romanam expetivit, ne propter corporis neceffitatem injurius effe cogeretur. Et Imperator fecundum parentis arbitrium dedit jus nuptiarum, etenim puella fub patre nutriebatur. Is cum rem effet admiratus, beatum fe ducebat quod talem generum nactus effet . Ex eo factum eft, ut nonnulli, fed admodum pauci, adolefcentis virtutem & pietatem reveriti ad ejus caufam fe adjunxerint Multo vero plures & hi potentiores, quæ femel ab initio decreverant, tuenda fibi ducere, & conceptas infidias parturientes infanire & furere Horum Princeps erat Erulfus vir impotens & furibundus. Cum autem illos Impe rator convivio oppipariore excepiffet, rum effe illud antiquum proverbium apparuit, in vino Dionyfii veritatem effe. Nam ab his in apertum perlata eft feditionis caufa. Solvitur igitur convivium inco ndite, & magna cum commotione & confufione, convivæ tumultuantes foras profiliunt. At Phrabitus, quæ erat ejus virtutis magnitudo, fi ftatim profiliret, pulc rius & juftius fe facturum vifus eft exiftimare. Itaque non expectato alio tempore enfe educto latus Erulf confodit: & ille quidem occubuit, cum ante in fomniis violentam & injuftam aggreffionem prev idiffet*

γμα ἐθαύμασε μακάριον ἑαυτὸν ὑπολαμβάνων, εἰ τοις τον ἕξει γαμβρόν. τζδ μὲν ἔω ὁμοφύλων ὀλίγοι τινὲς ἢ ούσέβειαν καὶ ἀρετὴν ἀγαπέντες ἢ νεανίσκο, πρὸς ἢ ἐκείνη γνώμω ἐχώρησαν καὶ συνεςήκεσαν. οἱ ἢ πολλοὶ καὶ δυνα τώτεροι ἢ δεδογμένων ἐξαρχῆς ἀπεὶξ είχοντο. καὶ πρὸς ἢ ὠδῖναι ἐπιβολῆς σφαδάζοντες, ἐμεμεσων· ὧν ἦρχεν Ερίελφος, ἀνὴρ ἡ μιμανὴς, ἢ ἄλλων λυατωδέσερος. συμποσίε δὲ προτεθέντος αυτοῖς παρὰ τὸ βασιλέως ἁδροτέρα Ο πολυτελετέρα, ἢ παροιμίαν ἀποδείξαντες ἀληθῆ, τ λέγωσαν οἶνος καὶ ἀλήθεια το Διονύσω. καὶ τότε ρήξαντος αυτοῖς παρὰ πότον τω ἐπικρυπτομένωςάσιν διαλύεται μὲν τὸ συμπόσιον ατάκτως, καὶ τὰ θυρῶν ἐχώρουν τεθορυβημένοι καὶ παρακεκινηκότες. ὁ η Φράβιθος δι ἀρετῆς ὑπερβολέω, τὸ καλὸν καὶ δίκαιον κάλλιον ἅμα καὶ θεοφιλέσερον ὀφθήσεθαι νομίζων, εἰ προθείη τάχος & περιμείνας ἕτε ρον καιρὸν, ἀλλὰ σπασάμβυος τὸ ξίφος, τῆς πλευρᾶς Ετέλος διήλασε. καὶ ὁ μὲν ἔκειτο πεσών, ὀνειροπολήσας τὰ ἄδικον ἐπιβελών. οἱ δέκκα

[ocr errors]

ve

ΠΕΡΙ ΠΕΤΡΟΥ ΠΑΤΡΙΚΙΟΥ

Π

Κ Α Ι Μ Α Γ Ι Σ Τ Ρ Ο Υ.

ΕΤΡΟΣ ὁ Ρήτωρ, ὁ καὶ Μάγισρος καὶ ἱςορικὸς, πρεσβευτής ως Κωσρόίω σαλεὶς μάλα ἐμβριθής τε ι, καὶ ἀνάλωτος ἐν τῷ ῥητορεύειν, τῷ καταμαλάξαι φρονήματα βαρβαρικά, σκληρά τε καὶ ογκώδη, ἔγραψεν ιςορίας, καὶ περὶ πολιτικές καταςάσεως. ἐκ Το Σούδα.

Pr

[blocks in formation]
[ocr errors]
[ocr errors]

Etrus orator, magister, hiftoricus, legatus ad Chrofrom miffus, valde conftans invictus in arte dicendi fuit demulcendo barbarica ingenia, dura & fuperba - Scripfis hiftorias, con de fatu reipublica . Svidas.

EK

[merged small][ocr errors][ocr errors][merged small][merged small]
[blocks in formation]
[ocr errors][merged small]

MAGISTRI

ΤΙ οἱ Πάρθοι πρὸς Τιβέριον ἐπορεύοντο, βασιλέα A
σφίσιν ἐκ τ ὁμηροιόντων δῆναι. καὶ δέδωκεν αὐτοῖς
Φράκτην * * Φραάτε ούν. ἐκείνε γ και δ ὁδὲ τελευτήσαντος
Τιριδάτην ἐκ ἃ βασιλικό γένες ἔπεμψε, καὶ ὅπως ῥᾷον ν
βασιλείαν παραλάβοι, ἔγραψε Μιθριδάτη, τον Ιβήρων
βασιλεί, εἰς ἃ Αρμβρίαν εἰσβαλεῖν ἵνα ὁ Αρτάβανος της
ἐῷ βοηθῶν ἀπὸ ὁ οἰκίας παρῇ. καὶ εἰσελθὼν ὁ Τιριδάτης,
* βασιλείων κατέχεν. & μέντοι καὶ ἐπὶ πολὺ ἐβασίλευσεν.
ὁδὸ Ἀρτάβανος Σκύθας προσλαβών, ἐχαλεπῶς αυτὸν
ἐξήλασε. κταῦτα μὲν τὰ κει Πάρθος.

[ocr errors]

Οτι Μιθριδάτης ὁ Ιβήρων βασιλοὺς ἐνεωτέρισε, καὶ παρεσκευάζετο εἰς ὃ και ἢ Ρωμαίων πόλεμον. * δέ μηξος ἀντιλεγούσης, καὶ φυγεῖν, ἐπειδὴ μὴ πείθειν αυτὸν ἠδικατο, βοληθείσης. βαλόμθμος ἐπικαλύψαι τὸ σπεδαζόμενον, αυτὸς μὲν παρεσκευάζετο, πέμπει 3 Κότων αδελφὴν εἰς πρεσβείαν, φιλίες λόγες της Κλαυδίῳ κομίζοντα. ὁ παραπρεσβούσας, πάντα αντῷ κατεμήνυσε, καὶ βασι λους Ιβηρίας ἀντὶ Μιθριδάτο γίνε).

Οτι Δεκέβαλος ὁ Δακῶν βασιλοὺς ἐπεκηρυκεύετο πρὸς Δομετιανὸν, εἰρτω ὑπιχνέμμος· ἐφ ̓ ὃ ἔπεμψε Δομε τιανὸς Φάσκον με πολλῆς διωάμεις. ὅπερ μαθὼν ὁ Δεκέ βαλος, ἔπεμψε πρὸς ἀυτὸν πρεσβείων αυθις ἐν χλόα σμῷ, λέγων· ὡς εἰ ἕλοιτο ἕκαςος Ρωμαίων δύο ὀβόλους Δεκεβάλῳ ἑκάτε ἔτος τελεῖν εἰρθώνω πρὸς αὐτὸν τίθεθαι εἰ δὲ μὴ τέτο ἕλοιτο· πολεμήσειν, καὶ μεγάλα αυτοῖς προτείψαθαι κακά.

Οτι Δεκέβαλος πρὸς Τραϊανόν πρέσβεις έπεμψε πιλο φόρες. ἔτοι γάρ εἰσι παρ αυτοῖς οἱ τιμιώτεροι . πρότε ρον ο κόμητας ἔπεμπεν, εύτελετέρες δοκοιῦτας παρ αυτοῖς εἶναι ἐκεῖνοι δὲ ἐλθόντες ἐπὶ τὸ Τραϊαν, έρριψαν και τὰ ὅπλα καὶ τὰς χεῖρας όπιθεν δήσαντες, ἐν αἰχμαλώτων τάξει, ἐδέοντο το Τραϊανὲ εἰς λόγες ἐλθεῖν Δεκεβάλε.

~

Οτι πάλιν ὁ Δεκέβαλος πρεσβείαν ἔπεμψε τερὲς Τραϊα νὶν, τοδ παρόντων ἀνακοχων κομιζόμυος. υπιχνεῖτο τάτεὅπλα πάντα ἢ τὰ μηχανήματα παραδιδόναι της Τραια- D νῷ, καὶ τὰς μηχανοποιὲς τὸς Ρωμαίας, τις παρ' αυτῷ ὄντας, καὶ τὰς αυτομόλες, καὶ τὰ ἐρύματα πάντα ὅσα κατεσκεύασεν καθαιρεῖν παραχωρεῖν ἢ ἡ γῆς ἣν ἐκράτησεν ὁ Τραϊανὸς, κτές εχθρες αυτῷ καὶ τὸ Ρωμαίων, οικείες ἐχθρὸς νομίζειν, κι αυτομόλες μὴ ὑποδέχεθαι μηδὲ ςρατιώτην Ρωμαίων χειν ἐγγὺς ἑαυτῶ προσεδέξατο εν ἢ πρεσβείων ὁ Τραϊανός ἐπὶ ταύταις ἢ σωθήκαις, ὁ δὲ Δεκέβαλος τα όπλα έβρι ψενἐπὶ αυτό, καὶ εἰς τὰ γιῶπεσὼν προσεκύνησε, καὶ εἰς Ρώμίω πρέσβεις έπεμψε, καὶ αὐτοὶ ὁμοίῳς τὰς χεῖρας ἔδη ὡς ἐν αἰχμαλώτων τάξει.

་ ་

σαν,

Οτι Λαγγιβάρδων και Οβίων εξακιχιλίων Ιερον παραιω

[ocr errors]

C

[ocr errors]

Tiberius

PARTI Peticdunt & Tiberio ARTHI perierunt a Tiberio, ut fibi Res Edit Pari obfidibus daret & dedit ipfis pag. 23. Phranatem Phrahatis filium. Cum autem in itinere vitam morte commutafer mifit Tiridatem ex genere regio . Et quo fa Iberorum Regi, ut in Armeniam defcenderet, cilius regnum capefferet, fcripfit Mithridati quo fe Artabanus e domo conferret fuppetias filio laturus. Et Tiridates quidem qua cœperat

pergens regnum obtinuit . Sed non diu regnaVitNam Artabanus Scythas alfumens, minimo negotio eum regno expulit. Et hæc de Parthis .

Mithridates Iberorum Rex novas res tentavit, & fe ad bellum Romanis inferendu mpraparavit. Huic mater con:radixit, & quoniam B non perfuadebat, fugere voluit. At ille, quamfufceperat. Itaque Cotim fratrem mittit legavolebat tegere, quod vis in apparatu effet

fed non ex fide legationem objit

[ocr errors]

tum ad Claudium, qui gratulationes deferret, & omnia, quæ frater animo volverat, enuntiavit, & RexIberia Mithridatis loco conftituitur.

Decebalus Dacorum Rex per præconem pa-, cem Domitiano denunciavit. Quamobrem Dog 24 mitianus Fufcum mifit cum magna manu. Hoc ubi Decebalus didicit, ad eum rurfus legatum mifit qui cum, irrifione illi diceret, fe pacem facturum, fi unufquifque Romanorum vellet illi quotannis pendere duos obolos, fin minus, aufurum, & magna mala illis illaturum .

Decebalus mifit ad Trajanum legatos ex his, qui pileos ferunt (hi enim apud Parthos funthonoratiores . ) Prius autem comites miferat, qui apud eos viliores habentur. Hi cum ad Trajanum veniffent, abjecerunt arma & mani bus poft terga vin&tis mancipiorum & captivo rum inftar Trajanum orarunt ut cum Dece-* balo in colloquium veniret.

[ocr errors][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][ocr errors]

θέντων,τζ περὶ Βίνδικα ιππέων ἐξελαπάντων, καὶ ἢ ἀμφὶ Κάνδιδον πεζῶν ἐπιφθασάντων εἰς παντελῆ φυγμοι

funt Prima fatim invafione terrore barbari Α φθασάντων εἰς παντελῆ φυγω οἱ βάρβαροι ἐτράποντο.
perculfi, legatos ad Alium Baffum, qui Panno-
niam provinciam obtinebat, mittunt Balloma-
rium Regem Marcomannorum, una cum aliis
decem ex unaquaque genté una electo. Sic pa

ce jurejurando firmara legati domum redie

runt.

Quadi legatos miferunt ad Marcum pacem
petituros, & confecuti funt. Itaque multos e-
quos & multas boves dederunt : & tredecim
mille captivos, & plures etiam poftea liberta-
ti reftituerunt

Venerunt & Afingi & Lacoragi in auxilium
Marci .

Carporum gens invidia flagrabat, quod Gothi fipendia a Romahis accipiebant : Itaque legationem miferunt ad Tullium Menophilum, & arroganter pecunias ab illo perierunt. Erat ilB le Dux Myfie & fingulis diebus exercitum ad bellum exercebat : & cum Carpos infolentes Edit. Parif & fuperbos effe accepiffet, per plures dies eos non admifit, fed tamen poteftatem eis fecit

pag. 25.

pag. 26.

..

ἐφ' άς ὕτω πραχθεῖσιν ἐν δέει καταςάντες, ἐκ πρώτης ἐπιχειρήσεως οἱ βάρβαροι, πρέσβεις παρὰ Αἴλιον Βάσστον * Πανονίαν διέποντα ξέλλουσι : Βαλλομάριόν τε Βασιλία Μαρκομάνων, καὶ ἑτέρες δέκα, κατ ̓ ἔθνος ἐ “al. μαρκε πιλεξάμίμοι ἕνα, καὶ ὅρκοις τὼ εἰρετω οἱ πρέσβεις μάτη · πιςωσάμενοι, οἴκαδε χωρᾶσιν.

Οτι Καδοι αρέσβεις ἔπεμψαν πρὸς Μάρκον εἰρτώνω
αἰτόμβροι, καὶ ἔτυχον. καὶ πολλὲς μὲν ἵππος, πολλὲς
δὲ βόας δεδόκασι, καὶ αιχμαλώτες τέτε μὲν μυρίες και
τριχιλίες, ὕτερον δὲ καὶ ἑτέρους πλείσεις ἀπέλυσαν
Οτι ἦλθον και Άσιγγοι και Λακριγγοὶ εἰς βοήθειαν
το Μάρκο.

[ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors]

1

་་

Ότι Κάρποι τὸ ἔθνος φθονῦντες τοῖς καθέκασον ἐνιαυτελυμένοις τοῖς Γότθοις, ἔπεμψαν πρὸς Τέλλιον Μωφιλον πρεσβείαν μεθ ̓ ὑπερηφανίας, ἀπαιτέντες χρήμα spatial Ar στα έτος ο Δεξί Μυσίας, καθ' εκάσην ἡμέραν τα κρατ γύμναζε, καὶ προμαθὼν τὰ ὑπερηφάνειαν ἀντ ̓ ἐπὶ πολλὰς τὸν ημέρας εκ εδέξατο αυτὸς, διδὸς αὐτοῖς ἄδειαν ὁρᾷν τάς sρατιώτας γυμναζομένες. κἵνα τα παρελκυσμῷ καθέλοι αυ τῶν τὰ φρονήματα,καθίσας ἐπὶ βήματος ὑψηλο, καὶ παρά ςήσας τις μεγίσες το ςραππέδε ἐδέξατο αυτές, μηδένα λόγον αυτ ποιέμθμος. ἀλλ ̓ ἐν τῷ μέσῳ λεγόντων αυτ τὰ ἀρεσβείων, συνεχῶς ἑτέρας διελέγετο, ὡς δὲ ἄλλα τιμιώτερα πράγματα ἔχων. Οἱ δὲ περιδεεῖς γινόμθμοι, ἐδὲν ἄλλο εἰρήκασιν, εἰ μὴ ὅτι, διὰ τί οἱ Γότθοι τον σαντα βήματα παρ' ὑμῶν λαμβάνεσιν,ξ ἡμεῖς ἐ Λαμπ βάνομθμ. ὁ δὲ εἶπον, ὅτι αυτοκράτωρ πολλῶν χρημάτων κύριός εςι, καὶ τοῖς δεομένοις αυτό χαρίζεται. οἱ δὲ ἐπη γαγον, ὅτι νὶ ἡμᾶς ἐχέτω εἰς τὰς δεομένους . καὶ δότω ἡ μῖν το ταυτα ἡμεῖς τὸ κρείττονες ἐκείνων ἐσμέν. καὶ γελά σας ὁ Μιωόφιλος, εἶπε. καὶ περὶ τόπων μηνύσαι δέομαι την αυτοκράτει : καὶ μὲ δ' μιας δοῦτε εἰς τόν δε ν τόπον, καὶ λαμβάνετε ὑπόκρισιν. καὶ μετῆλθον ἐκεῖ, ἢ πάλιν τὰς τρατιώτας ἐγύμναζε. καὶ ἦλθον οἱ Κάρποι με τις τέσσαρας μιας . καὶ τὸ ὅμοιον χῆμα ποιήσας αυτοῖς, ἑτέρων ούρων αναβολίω τριῶν μικῶν. καὶ πάλιν εἰς ἕτερον σρατόπεδον ἐδέξατο αυτὸς ὁμοίως κ καὶ ἔδωκεν αυτοῖς ἀπόκρισιν, ὅτι ὅσον ἐξ ὑποχέσεως ἐδὲν ὑμῖν ἃ παντελῶς δίδωσιν ὁ Βασιλούς. εἰ δὲ δέεπε συγκροτή σεως, ἀπελθόντες ρίψατε ἑαυτὸς pluίς, και δεήθητε καὶ εἰκός ἐσι συγκροτηθίύαι ὑμᾶς. οἱ δὲ μὲ ἀπ

cum exercitus exercebatur, ut milites comini
cerent : & eum fatis prorogatione temporis,
diem de die ducens fuperbos illorum fpiritus fregif-
fet & retudiffet, fedens in alto fuggeftu, prima-
rios totius exercitus viros circa fe adhibuit, &
Carpos excepit, nullaque illorum habita ratione
in medio militum, dum legationem fuam expone-
rent, tamquam aliud agens & longe illi effent
graviora negotia, fermonem cum aliis habebat.
At illi defpectui habiti nihil aliud dixerunt nifi.
quia Gothi, inquiunt, a vobis ftipendium acci-
piunt, cur nos quoque non accipimus? Quibus
Menophilus Gum Imperator nofter multarum
pecuniarum fit dominus, liberalitatem fuam exer- c
cet erga eos,qui ut in fe beneficus fit fuppliciter pe-
tunt. Nos quoque, inquierunt, fupplicantium
mumero habeat, & nobis eadem largiatur. Su-
mus enim Gothis præftantiores. Ridens Meno-
philus, Meæ, ait, funt ifta partes de his ad
Imperatorem referre. Redite igitur intra qua-.
tuor menfes in hunc eumdem locum & ref-
ponfum accipietis. Et fimul illinc abiit & mili-.
tes exercuit. Poft quatuor menfes Carpi redie-
runt. In quibus admittendis cum eadem forma
qua prius ufus fuiffet, & rationem negotium in
alios tres menfes rejiciendi reperiffet, cum
tandem iterum eos ut prius coram alio exerci-
tu excepiffet, illis hoc refponfum dedit . Ni-
hil prorfus Imperator vobis ex conventione
dabit. Sed fi gratificatione indigetis accedite
ad eum, & ad eius pedes procumbite & εἰ D
fupplicare, & verifimile eft eum veftras pre-
ces admiffurum. At illi indignati. recefferunt
& per tres annos quibus Menophilus in pro-
Vincia cum imperio fuit, quieverunt.

[ocr errors]

Sapores Perfarum Rex ut cum fuis eft Eu-
fratem tranfgreflus, milites fefe amanter am-
plexi, fibi invicem gratulati funt, quod immi-
hens periculum effugiffent, & ad eos, qui Edef-
fe ftipendia faciebant, mittit qui promitterent
fe illis daturum omne Syrium numifma quod
penes fe erat, ut fine ulla moleftia ipfum iter
pergere finerent, neque fe in dubiam periculi
aleam conjicerent, ut nulli negotiorum faceffe-
rent & ab inftituto itinere retardarent. Ne-

que vero fe tamquam ipfos timeret hæc dare
dixit, fed domum feftinare ut feitum ageret &
minime cupere allam moram fuo itineri inter-

poni. Milites autem facius duxerunt pericula

evitare & eos finere tranfire & aurum accipe

fe.

E

[ocr errors]
[blocks in formation]

Οτι Σαπώρης ὁ Περσῶν Βασιλος * Εὐφράτω χαβὰς με 7 οικεία σρατοπέδε, κασάζοντο ἀλλήλες καὶ ἔχαιρον, ὡς “ Χτυγμένες κινδιώς φυγόντες. περὶς δὲ τὰς ἀποδεικ ἐν Ἐδέαση σρατιώτας πέμπειν, ὑποχόμβρος αυτοῖς δραμενα

་་

δίναι πᾶν τὸ Σύριον νόμισμα τὸ ὂν παρ αυτών, ἵν ἀνενόχλητον αυτ συγχωρήσωσι παρελθεῖν, καὶ μὴ ἕλωνται κίνδυνον εἰς ἀμφιβολίων αυτὲς ἄγοντα, τα αχολίαν αυ τῷ περιποιῆσαι καὶ βραδυτητα. οὐ τὸ δεδιὼς αὐτὸς του τα ἐπιδιδόναι, ἔφη ἀλλ' ἐπειγόμβυος ἢ ἑορτίων εἰς τὰ οἰμετα ποιῆσαι, καὶ μὴ βελόμθμος τριβω ἢ ὑπάρθεσιν γε νέθαι τῇ ὁδοιπορία αυτό να είλοντο οἱ τρατιῶται λαβεῖν τὸ χρυσίον ἀκινδιώως, καὶ παραχωρῆσαι αὐτοῖς παρελθεῖν Οτι Οὐανδαλοὶ ἡττηθέντες ἔπεμψαν σρεσβείων αγὸς Appiarban cum amiciffimus Narlao Perfa- Αὐρηλιανὸν, παρακαλοιώτες εἰμβούλου Αὐρηλιανὸς δὲ ἀσμέ πως ἐδέξατο, καὶ πακτούσας πρὸς αυτές, ανεχώρησαν.

[merged small][merged small][ocr errors]
[merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors][merged small][merged small]

* παρά Ναρσαίνο

ἀποβλέ

λαμπτῆρες εἰσιν, ἥτε Ρωμαϊκή και Περσική βασιλεία » Α nem invicem fibi moleftos & graves effe. Hat

~

་ད

[ocr errors]

er

2

~

χὴ καθάπερ ἐφθαλμὸς τὰ ἑτέραν τῇ ὁ ἑτέρας κοσμεί
αι λαμπρότητι, καὶ μὴ πρὸς ἀναίρεσιν ἑαυτὴν ἀμοιβαδὸν
μέχρι παντὸς χαλεπαίνειν. τότο ο ἐκ ἀρετὴ μᾶλλον, ἀλ
λὰ κεφότης νομίζει, ἢ μαλακία τὸς δὲ μεταγενεστέρες
οι όμδυοι μὴ διαπαι ἑαυτοῖς βοηθεῖν, σπεδάζεσι τὰς ἀν
τιτεταγμένες ανελεῖν· μὴ χρῶαι μέντοι μηδὲ Ναρσαῖον
ἀπενέτερον πάντων τὸ ἄλλων βασιλέων νομίζεθαι αλ
λὰ τοσῶτον τ' ἄλλων βασιλέων Γαλέριον υπερέχειν, ώςε
αυτ τέτῳ μόνῳ δικαίως Ναρσαῖον ἡττῆθαι, καί τοι τ
οἰκείων προγόνων ἀξίας καταδεέςερον & γενόμιμον. Πρὸς τέ-
τοις ἔλεγεν ὁ Αφφαρβᾶν,ἐντετάλθαι αυτές περάνας σαΐς,
ὡς ἔχοντες ἐπιείκειαν τὸ δ' οἰκείας βασιλείας δίκαιον τῇ
Ρωμαίων ἐπιτρέψαι φιλανθρωπίᾳ τοιγαροι μηδὲ τὰς όρ-
κες κομίζειν ἐφ ̓ οἷς χὴ γίνεθαι ἢ εἰρ!ω, ἀλλὰ τὸ ὅλον τῇ Β
γνώμῃ ἢ βασιλέως διδόναι πλω ὅτι παρακαλεῖ τὰς παι
δας μόνον, καὶ τὰς γαμετὰς αὐτῷ ἀποδοθαι. διὰ δ τέτων,α-
ποδόσεως πλέον ευεργεσίαις ἔνοχος εἶναι λέγων ἢ ὅπλοις,
πέρι ὧν ἐδὲ νῶ διαθαι κατ' αξίαν χάριτας ὁμολογεῖν .
Οτι ἐν αἰχμαλωσία γενόμβροι, ἐντεῦθεν ἐκ ἐπειράθη
σαν ὕβρεως· ἀλλ ̓ ὅτω μετεχειρίθησαν, ως τῇ οἰκείᾳ εὐγε-
νείᾳ ὅσον οὔπω υποδοθησόμενοι. ἐν τέτοις εἰς μνήμω ήγεν
τὸ τοῦ ἀνθρωπίνων πραγμάτων συμετάβλητον. ὁ δὲ Γαλέρι
ος πυρὸς ταῦτα δόξας ὀργίζεθαι, συγκινήσας τὸ ἑαυτὸ σῶ
μα,ἀπεκρίνατο λέγων. Οὐ καλῶς Πέρσας ἀξιουῦ ς μετα-
βολῆς ἢ ἀνθρωπίνων πραγμάτων ἑτέρες μεμνῆπαι,ὁπότε
αυτοὶ καιρῶ ἐπιλαμβανόμβροι, παύονται ἢ τὸ ἀνθρώπων
συμφοραῖς ἐπικείμενοι καλῶς δὲ καὶ ἐπὶ Γαλεριανὸ τὸ μέ
ξον δ νίκης ἐφυλάξατε, οἵ τινες δόλοις αυὶ ἀπατήσαντες
κατέχετε, καὶ μέχρι γήρως ἐχάτε καὶ τελεὺς ἀτί με ἐκ ἀπε
λύσατε. εἶτα με θάνατον μυσαρᾷ τινὶ τέχνῃ τὸ δέρμα αυτῇ
φυλάξαντες, θνητῷ σώματι ἀθάνατον ὕβριν ἐπηγάγετε.
ταυτα διεξελθὼν ὁ βασιλεὺς, εἰπωνἑαυὶ ἐπικαμφθωκι
ἐχοῖς Πέρσαι διὰς πρεσβείας υπέμνησαν, ὡς δέον πρὸς
τὰς ἀνθρωπίνας ἀφορᾷν τύχας. διά τέτο δὲ μᾶλλον καὶ πρὸς
ὀργω προσήκει κινεῖσθαι, εἴτις πρὸς ἃ Πέρσαι πεπρά
χασιν ὑποβλέψειν, ἀλλὰ τοῖς ἢ οἰκείων προγόνων ἔχ
χνεσιν ἀκολυθεῖν. οἷς ἔθος φείδεθαι μὲν τῇ ὑπηκόων,
καταγονίζεται ἢ τῆς ἀντιταττομένων· ἐκέλευσε τις τρε
σβοομένῳ τῷ ἰδίῳ βασιλὲς ἀπαγγεῖλαι των Ρωμαίων
καλοκαγαθίαν,ὧν δ' ἀρεῖ ἐπειράθη. Ο ἐπολλῷ ὕτερον προ- D
σελπίζειν παρ' αυὶ ἀφιξομένες και γνό μίω τε βασιλέως..

་་

2

[ocr errors]

TO

αν

Οτι Λικίννιος πέμπει πρεσβευτα πρὸς Κωνσαντίνον
Μετριανὸν κόμητα, ἐλθόντα δὲ Μεσριανὸν ὁ βασιλεὺς ἐ-
πί τινα χρόνον διέσυρε μεν ταυτα δὲ πρὸς τε τὸ ἄδηλον το
πολέμε υποβλέπων, ἅμα δὲ καὶ ὅτι οἱ τῇ Λικιννίς ἐφόδῳ
λανθανάση χρησάμθμοι, * βαςάγην αυτό με βασιλι
κῆς ὑπηρεσίας κατέχον δέχε) αυν ὁ τοῖς δυσὶ βασι
λοσι τω εἰρlώτω ἐπρεσβεύετο, μὴ χρlαι λέγων ἳ τὸς
ὁμοφύλοις νενικηκότα κατ' αυτ χαλεπαίνειν ὅ,τι δ ̓ ἂν ὑπό
λοιτο, τᾶτο λοιπὸν τῷ νενικηκότι, ἀλλ ̓ ἐχὶ τοῖς ἡττωμέ
νοις ἀπόλλυθαι· ὅτι ὁ ἑνὶ ἢ εἰρlώτω ἀρνέμθμος, πολλῶν
ἐμφυλίων πολέμων γίνε) αἴτιος ὁ δὲ βασιλεὺς τοτε προ-
σώπῳ, τῇ
* σώματος κινήσει,τὸ μέγεθος ὀργῆς δηλῶν, καὶ
μόλις φωνίω ἀφεὶς, εἶπον Οὐχ τω μέχρι 7 παρόντος έχ
γενόμεθα,ἐδὲ διὰ τᾶτο ἐκ τὰ ὠκεανᾶ μέχρι ἢ ἐνταυθα που
λεμοιῶτες καὶ νικῶντες ἀφικόμεθα, ὥςε μὴ ἐθέλειν ἃ οἱ-
κεῖον γαμβρὸν κοινωνὸν ἔχειν διὰ τὰ μύση αυτό,κ τω αγ
χιτείαν ἀπαγορεύειν, ουτελὲς δὲ ἀνδράποδον μετ ̓ αυτό εἰς
τὰ βασίλεια προσδέξαθαι ἐκ έλευσεν ο τ Μετριανὸντέ
το το μέρος δ πρεσβείας χολάζοντος, εἴ τιἕτερον αἰτεῖν βέ-
λητο λέγειν· καὶ ἔδοξε Βάλοντα ἐκβληθιώαι δ βασιλείας.
Οτι Μαγνέντιος καὶ Βρεττανίων πέμπεσι πρέσβεις πρὸς

[ocr errors][ocr errors]

Ε

[merged small][ocr errors]

enim non virtus fed magis levitas & mollities cenferetur. Quibus enim nihil generofi ineft, quo fe tueri & confirmare poffint, conantur.. eos qui illis adverfantur tollere & evertere. Non oportere autem, Narfæum omnibus aliis Regibus imbecilliorem exiftimare: Sed Galerium tanto reliquis Regibus fuperiorem effe, ut ab eo folo merito Narfæus victus fit, tametfi ne Narfæus quidem a fuorum majorum virtute abfit. Præterea dixit Appharban imperatum fibi fuiffe a Narfæo, ut etiamfi æquitas a Perfis ftaret, tamen de jure proprii regni decederet, & omnem rem Romanorum humanitati committeret, neque conditiones ferret, quibus pacem fieri vellet, fed id omne Imperatoris arbitrio permitteret. Hoc folum ipfum hortari, ut fibi uxorem & filios redderet, quos fi

fponte redderet, multo devinetior illi futurus foret, fi armis reciperet, pro quam quibus ne nunc quidem fatis pro merito gratias agere poffet.

Perfæ captivi haud quicquam in captivitate contumelia paffi funt, fed ita in mancipio fuerunt, ut parum abeffet, quin æque liberaliter haberentur, ac fi domi fuæ ut, mobiles folent fuiffent. Hic legatus a Perfis in memoriam revocavit rerum humanarum inAd quæ vifus

[ocr errors]

fabilitatem & inconfantiam . Ad
et Galerius fubirafci & toto corpore con-
motus . Non redte Perfas, ait, petere, alios
varietatis & inconftantiæ rerum humanarum
meminiffe; etenim cum fecundæ res illis con-
tigerunt, non deftiterunt hominum calamita-
tibus & miferiis infultare. Belle fcilicet enim
quantum ad Valerianum moderationem in vi-

doria tenuifis. Ex vobis nonnulli eum cir-
cumvenientes cœpiftis & ufque ad extre-
mam fenatutem & mortem turpem & fc-
dam non dimififtis . Etiam poft mortem
nefaria arte cutem ejus cuftodientes mor-
tali corpori immortalem ignominiam in-
In ifta digreffus eft Imperator,
dixit fe quidem flecti non his, quorum Per-
fx in legatione mentionem fecerant opor-

[merged small][ocr errors][ocr errors][merged small]

tere in rerum humanarum varietatem intue-
ri : ( ob hoc enim fi quis ad ea, quæ
Perfæ commiferant, advertat, oportere in iram
ferri) fed fe veftigiis majorum infiftere. His
enim moris fuit parcere fubje&tis & debellare
fuperbos . Itaque juffit ei qui legatione funge- Edit. Parif.
batur Regi fuo Romanorum manfuetudinem &
clementiam, quorum virtutis periculum feciffet re-
nuntiare,& fperaret non multo poft fore ut impetra-
ta ab Imperatore verfa captivi ad ipfum redirent.

Licinnius Legatum ad Conftantinum Mestria-
num Comitem mittit, eum Conftantinus cum
ad fe veniffet, longo tempore detinuit, dum ad
belli incerta animum adjiceret, quia qui partes
Licinnii fovebant occulta machinatione utentes,
quominus Conftantinus imperii gubernacula ca-
pefferet, moram injiciebant. Excepit igitur le-
gatum Conftantinus ille vero a duobus Impe-
ratoribus de pace legatus venerat, & dicebat.
Non oportere eum, qui de civibus fuis victoriam
reportaffet, apud animum fuum exafperari. Quic-
quid enim reftat ex eo, quod periit, fi quo-
que pereat vidtori, non vidto perire, & fi al-
terutri pacem denegaverit, multorum bellorum
civilium erit caufa & au&tor . At Imperator &
vultu & motu corporis acerbitatem iræ, in
vix vocem
emittens dixit. Non ita nos ad hoc ufque tem-
pus geffimus, neque ideo ab Oceano, huc bel-
lum gerentes, & vincentes pervenimus . Nolu-
mus enim vel proprium generum propter ejus
nefanda fcelera imperii participem habere, & af-
finitati nuntium remittimus. Ne dum etiam vi-
le mancipium cum ipfo in imperium introduce-
mus. Juffit igitur Mestrianum hac legationis par-
te omiffa, fi quid aliud vellet promere. Et vi-
fum eft Valentem ab imperio dejicere.

quam prolapfus eft, demonftrans

[ocr errors]

Magnentius & Britannio mittunt legatos ad
Κωνσαντιον πέμπονται δὲ Ρεφῖνος καὶ Μαρκελλίνος,

pag. 27.

« IndietroContinua »