α સદ્દ ་ Κωνταντῖνον, ἔτι ἔχοντα ἐν ἰδιώταις κατά καιρὸν habens in animo. dedit autem & huic uxorem Senatores quidem in hunc modum magnifce de- ταῦτα. 、 K Ut Arces muni-verit nondum coronatus Palæologus. Ακεῖνος μὲν, κατοχυρων τὰς ἄκρας φέρνει ποιέμθυος, , ἅμα δὲ ς δηλοποιέμθμος αυτ προσώπῳ ἢ τῆς βασιλείας ἀνάῤῥησιν, ἐπὶ Φι λαδελφείας ἔγνω χωρεῖν, λιπῶν ἢ νέον ἐν Μaγνησία, βασιλικῶς ὡς ἔδει θεραπιόμμον. συ νείπετο δὲ οἱ καὶ ἅπων τὸ ςρατιωτικὸν προαασίζον το βασιλέως, μεθ ̓ ὅτι πλείςης ευνοίας, καὶ πρὸς τὸ πονεῖν ὁρμῆς ἕτοιμον, ὅπε γε κὶ καθ ̓ ὧν ἴοι, προθύμως πολεμησείοντες. “ μέντοι γε Πατριάρχων εἰς Νίκαιαν Σποπέμπει, μετ ̓ ὀλίγον καταλαβεῖν καὶ αὐτὸς ὑπιχνέμμος, συνάμα τῷ νέῳ συνάμα τῷ νέῳ ταινιωθησόμενοι καὶ ἀμφότεροι. ὁ μὲν ἐν Πατει άρχης συνάμα της κλήρῳ καὶ τοῖς Αρχιερεῦσι, συνταξάμμοι τὰ εἰκότα τοῖς βασιλεῦσι, τῆς ἐπὶ Νίκαιαν ἥπτοντο. ὁ δέ γε βασιλοὺς τὰς δυνάμεις ἀναλαβὼν καὶ σαυτάξας συνάμα καὶ τοῖς ἐν τέλει, ἐπὶ Φιλαδέλφειαν ἤλαιως. καὶ δὴ ἐπιςὰς τῇ πό λει, ἐκεῖθεν τὶς ἄκρας ὠχύρε, τὸς μὲν πέμπων, ἄλλες δ ̓ ἐκεῖθεν δεχόμβρος κατιόντας, καὶ δώροις ὡς οἷόν τε φιλοτιμέμενος, προθύμως εἰς φυλακαὶ ποιῶν καὶ θαῤῥαλεωτέρας ἐλπίσι χρησαῖς καθισάς. προβὰς δ ̓ ἐκεῖθεν μικρὸν καὶ τὰ κύ Tom. I. DC Æterum ille operæpretium fe fa&turum Edit. Rom. Principem cum omnibus & veris indiciis bene- pugnandumque ubicumque & adverfus quor cumque duceret. Patriarcham interim Nicæam H και milis demeruit. Fuit ubi & terrorem clemen- Α κλῳ περιελθών, κὶ τὰς μὲν προσλαλιαῖς ἀγα tiæ fubmifceret. denique ibi omnia, auctoritate ac fapientia majeftatem Imperii decente conftituit, & ad fecuritatem in pofterum præfidiis idoneis firmavit. Imminebat enim in rerum occiduarum curam, cum non ignoraret inhiare rebus novis qui plurimum illic poterant, & ad detrectandum obfequium, jugumque palam excutiendum nihil nifi commodam occafionem expectare. Indidem etiam Legatos ad Perfas mifit partim ut illis fignificaret fuam evectionem in Imperium, quæ grata ipfis fuit, ob priorem ejus notitiam, & amicitiam veterem: Partim ut Sultani quædam interius communicarent de modo & caufis mutationis nuper factæ, quæ illum averterent a metuendo inde quidquam finiftrum hæredi Theodori prioris Imperatoris fibi olim non ignoti, quinetiam amiciffimi. His peractis celerrime reverfus, altumpto fecum Β Joanne puero, cum fplendido apparatu, pompaque magnifica numerofiffimi fatellitii Nicæam iter intendit. quo ut pervenerunt, nihil Edit. Rom, cunctati, non enim tempus terere finebat folicitudo rerum occiduarum, ftatim fe accingere cœperunt ad folemnem coronationem. in qua eventus oftendit fruftra fperatum ab univerfis, ut, quemadmodum convenerat, prior Imperatorio diademate infigniretur & Auguftus acclamaretur Adolefcentulus, præiretque cunctis in pompa triumphali, quæ tali occafione coronationis Imperatorum folet inftitui: Palzologus vero & hujus conjux fecundo poft illum ordine Pag: 64. procederet. θαῖς, τὸς δὲ φιλοτιμίαις, τὰς δὲ καὶ ὑποχέσε Ut pacta conventa in Coronation: trangreffus fit Palæologus. Oc vero fuit impingere in limen, & a C cupati beneficiis, & fufpenfi fpebus plerique Τ Το δ ̓ ὦ ἐκ πρώτης ἀφετηρίας δόλος καὶ παρασπόνδησις, οἷς οἷον ἦξον τέλος, οὐδὲν τὸ παράπων ἀγνοηθὲν τοῖς πολλοῖς . οἱ μὲν δω εν τέλει προκατελήφθησαν εὖ παθόνpotentiorum tacuerunt; linguas enim omnium, τες, καὶ εὖ ἔτι τυχῶν ἐλπίζοντες. ἐπέδησε τ perpaucis exceptis, ambitiofæ largitiones de- αυτής τὰς γλώσσας, πλίω ὀλίγων τινών, τὰ vinxerant, ut quidvis taciti ferrent. quidam φιλοτιμήματα, καὶ εἶχον ἡσύχως καθ ̓ ὅτι πραχ etiam a Patre Pueri quæ non voluerant paar, dulcedinem vindicta quamdam deguftabant in θείη. τινὲς δὲ τῇ κακῶς παθόντων εἰς ἄμυ depreffione filii ejus a quo fe affectos injuria pu- ναν λογιζόμθμοι τω τοῦ παιδὸς καταφρόνησιν, tabant quare hoc ipfis jucundum accidebat. Patriarcha totus incumbens ad fperandum quod τα αυτὸς ὢν ἐλπίσιν ω τοῦ μηδέντι παραβα καὶ προσέχαιρον. ὁ μέντοι γε Πατριάρχης ἔτι optabat, rata videlicet pacta conventa in fumma rei fore, nihil in his magnopere fcrutari είναι την συγκειμένων, ν οὐδέν τι καὶ οὐδέν τι προσέξη voluit : unde nec nifi fero quid pararetur fenfit. ρεύνα, ἐκεῖνος δέ τισι της Αρχιερέων τὸ σκέμ Palæologus auteni totam jam ante machinam cum quibufdam Antifitum Gibi magis obnoxiis D μα κοινωσάμβυος . καὶ ὡς οὐκ ἄξιον εἴη παιδι compofuerat, clam ipfos conveniens, & fa- ὄντι, καὶ τὰς ἡλικίαν ἀτελῆ, τὰ τῆς βασιλεί dtu indignum, abfurdumque affirmans, Puerulum rationis haud compotem Augufto diademate, ceremonia religiofiffima, celebritate ampliffima decorari: plaufufque & acclamationum primas ferre : fe vero atatis perfe&ta virum, tota vita gerendis negotiis maximis tritum affeclam larvati ornamento incongruo Infantuli traduci regia pompa, & plane triumphari. quibus illi fe perfuafos faffi, spoponderunt daturos operam, ut Patriarcha coronatione Pueri in præfens fuperfederet, fpecie illius in tempus magis opportunum diferenda. Porro confequens hinc futurum, ut fi Puer ea die non ornaretur Imperatoria corona, in honore acclamationis & cunctis id genus aufpiciorum ac jurium prærogativis o- uten . ταινίωσιν προσδεδέχθαι, καὶ οἱ προσβεβη κότος ἤδη ἢ τὸν βίον κατατετειφότες ἐν πράγ μασι, προηγείται ἐν θριάμβοις καὶ εὐφημίαις, θάρρει λαβὼν ὑποχέσεις, ὡς καὶ αυτούς το ξιουῶτας ταῦτα – ὡς δικαίοις προσκειμένους τοῖς λεγομένοις ἔχειν καὶ τὸν Πατριάρχω συμ den πείθειν, τὰς ἐπὶ τῷ παιδὶ ἀναῤῥήσεις πρὸς τὸ παρὸν ἀναβάλλεθαι ὡς ἐγκαίρως ταινιωνήσομένῳ. Επετο δὲ πάντως ἐντεῦθεν εἰ μὴ βα μή σιλικῶς σέφοιτο, καν ταῖς εὐφημίαις καὶ πᾶσιν ἑτέροις τοῦ ἤδη ταινιωθέντος καθὺςερείν. πλὴν σοφιςέον ἔλεγον τὰ ἐγχείρησιν. ἢ ἅμα τελω μένων κινητέον τὰ περὶ τούτε, ὅπως μὴ καὶ προαιθόμβυος τὸ σέφος δώσων τὰς ταινιώσεις υπέρθοιτο Κέσε παρ τοί -307 lio negotium, nec prius de tali re hifcendum, quam jam inchoata communis inaugurationis ceremonia; ne præmature quid ftrueretur fentiens is qui diadema erat impofiturus, totam folemnitatem, & ex æquo coronationem utriufque differendam in tempus aliud decerneret. CAPUT Ut Paleologus coronatus, Puer Ν Κυρία ἡμερῶν H Η ταύτα ή το αρχιερείς τας καὶ πάντ' εξεπῆ ἦσαν Ο τολὰς ἐνδιώτες τὰς ἱερὰς, πρὸς τὸ τὰ τῆς τελετῆς ἐνεργεῖν ἑτοίμως εἶχον, καὶ τὰς βασιλεύοντας περιέμλυον. ἀλλ ̓ εὐθέως κινεῖται τὸ σκέμμα, κ παραχὴ κ, τὸ μὲν ταῦτα, τδ δ ̓ ἐκεῖνα λε γόντων . της δέ γε τῆς γερεσίας τινὲς ἢ προσηπείλουν κακῶς δρᾶν τὸ παιδίον καὶ διαχρα παι A VIII vero defpectus fuerit. H Is in hunc modum conftitutis, adfuit difa Edit. Rom. coronationi dies: cunéta erant ad cere- pag. 65. moniam parata; facris induti veftibus Præfules in procinctu Religiofæ functionis ftabant & Auguftos expectabant : cum ecce inopinatif fime proponitur quid Palæologus æquum cenfeat. Turbatur ftatim, & varie murmur gli fcit, hæc quorundam aliorum alia loquentium. Auditæ inter hæc minæ nonnullorum e Senatu; vim puero inferendam & vitam adimendam, fi obfirmarent animum Præfules in confilio ejus fic immature coronandi, Mifcen tur fermones, ardefcit contentio, fuat Patriarcha incertus animi quam in partem fe adjungat. Præteribat dies, nec finis diffenfionum erat. ægre tandem poft multam contentionem Antiftites ad Palæologi defiderium inclinantur‘ omnes, paucis exceptis, Erant hi Andronicus Sardenis, Manuel Thefalonicenfis cognomento Pfaras, & Difypatus . Verum Sardenfis, fimul ac Patriarchæ fententia plurium perfuafa & ipfe acceffit : multum ad hujus affenfum eliciendum conferente Germano Adrianopolis ad Oreftiadem Epifcopo. fimul etiam Gregorio Ancyræ, & Conftantino Melangiorum. At Nicephorus Ephefinus vir pius & honoratus,præ innata fimplicitate non pervidit, quid clam molirentur qui hæc movebant; ideoque facile tractus in partes eft, quod aliis item multis ufuvenit. Patriarcham porro fraudem fieri non latuit : fed facere aliud nequivit, urgente undique infuperabili neceffitate. Tamen hi omnes fubfcripferunt decreto communi; folo Theffalonicenfi ne mentionem quidem rei, quam iniquiffimam putabat, vel primis admittente au εἰ ἄλλως πράττειν ή Εκκλησία βόλοι, λόγοι γουῦ ἐγένοντο, καὶ διεφιλονείκουν ὁ δὲ Πατριάρχης ἐν ἀμηχανίᾳ ω, ε ἐκ εἶ χων οἷς προςεθείη. παρήρχετο ἡ ἡμέρα બે συμφωνεῖν ἐκ εἶχον. μόλις δω και με πολκαὶ μεν λω διαφιλονεικίαν οἱ Αρχιερεῖς πάντες, πλίω τινῶν ὑποκλίνεσιν . ἦσαν δ ̓ ἔτοι, Ανδρόνικος ο * Σάρδεων, και Μανεὴλ ὁ Θεσσαλονίκης ὁ τὸ πίκλίω Ψαρᾶς, καὶ Δισύπατος. ἀλλ' ὁ τῷ Σάρδεων ἅμα τῷ τὸν Πατριάρχω πειπται, « αυτὸς συ νεπείθετο, τὰ πολλὰ συμβαλλομένη τῇ καταθέσει το και Ορεσιάδα Ανδριάνας πόλεως Γερα μανε. ἔτι δὲ Γρηγορίς Αγκύρας, καὶ τὸ Μελαγ γίων Κωνσαντίνη. ὁ δὲ γ' Εφέσω Νικηφόρος εὐλαβὴς ὢν ἀνὴρ καὶ τίμιος εχ ὑπονόει τὸ υπορυπτόμον, ὡς ἐν ἁπλότητι ζῶν, καὶ εὐθὺς συν πήγετο . τετ ̓ ἔπαχον καὶ ἄλλοι πολλοὶ. ὁ δὲ Παξιάρχης ἔγνω μὲν ἀπατηθεὶς· εκ εἶχε δὲ ὅτι πράττοι, πολλῆς τῆς ἀνάγκης περιςάσης . καὶ δὴ καθυπέγραφον μὲν ἔτοι τὰ ἐγνωσμένα, της δέ γε Θεσσαλονίκης ε δ ̓ ἀκετὰ ταῦτ ̓ ἦσαν, μηδ' ἄκροις ὠσὶ δέξαθαι καταδεχομένῳ τὸν γὰρ τῆς βασιλείας κληρονόμον, πρῶτον ἠξίου ἐν πᾶσι γίγνεθαι . ὡς δὲ τὸ Μάρπε ὑπεμιμνήσκετο ἢ πέμπων ὁ βασιλείων κατωνείδιζων, ὡς αυτός εἴη ὁ προαγγέλλων τώ βασιλείαν ἐν ἰδιώταις ἔτι τελοῦτι, ζῶντος το βασιλέως, ἐκεῖνος καὶ προσωμολόγει, καὶ ἕτοιμον ἑαυτὸν παρείχε δέχεθαί τε καὶ σέργειν, εἴπερ ἐν ἅ πασι προηγοῖτο ὁ και κληρονομίαν βασιλος. ὡς δ ̓ ἐκείνῳ παρίςων, καὶ τὸ παιδίον διερμωεύοντες κατανεύειν τὸ ταινιωθίώαι μόνον ἐκεῖνον, καὶ ἀυτὸν ἀγαπᾷν· καὶ δὴ ταῦτα πρὸς τον Αρχιερέα ψελλίζον ἔλεγον ὡς καταδέ χοιτο εἰ μόνον αυτὸ ζώη, μηδὲν παθὸν ἔκ τινος. Πολλοί ο κ ηπείλουν προεξανίςαπαι εἰ ἀντέχοιτο, Ε τὸ Κελτικὸν πελεκυφό ρον περιεσὸς, ἕτοιμον τ καὶ κατὰ φυλακίω καὶ κατ ̓ ἐπίθεσιν πράττειν, είγ ̓ ὁριθείη παν ρὰ τὰς δυναμένων μάλιςα, ὁ Αρχιερεὺς ὀλίγα τὰ παρὰ τὸ παιδὸς λεγομένων φροντίζων ἑνὸς ἰῳ τῇ ὑπὲρ ἐκείνα αντέχεθαι . ἀλλ ̓ ἀν ribus. Nam Imperii Heredi prærogativam Principatus fervandam in omnibus contendebat. Ac cum effet ei revocatum in mentem vocabulum, MARPOU, quod ipfe cælo miffum audierat ; & per Miffos Palæologus exprobraffet, haud confequenter ipfum agere, qui cui alias privato regnante adhuc hujus Pueri Patre, Imperium prædixiffet, nunc tam pertinaciter obfifteret, neceffariam tuendæ Dignitati rem petenti; recordari fe ille, ac probare, dixit: fed fic demum Palæologi honori affentiri, fi primas Omnium ferret qui hæreditario imperaret jure. Tunc qui agentem hac conftantia Theffaloni-. cenfem circumftabant, admonuerunt ut mentem adverteret ad innuentem ipfi pro quo tam pugnaciter certabat Puerum, & geftu indican- pag. 66. tem: æqui bonique fe confulere ut folus Pas læologus coronaretur : quo nihil ille motus au divit etiam mox voce balbutiente fibi dicen- : ri Puerum vel tollere ac facere omnino quidquid juberetur ) fed contemnebat ifas Hij Tom. F. Edit. Raum, pag. 67. viris coram in os obfiftere adverfumque niti ? Α τίχειν εἰς τέλος εκ είχε. πολλοί τε προσωνείδε Vidus igitur denique fubfcripfit: fed iis ver- mor apud Poetam fimile ad peffimi fignificatio: nem trahi. Quare fic innuebat fe coactum ex- fe facere dixiffe, hoc eft peffime. quo fenfu ζον, καὶ αρετρέποντο νεμεσῶντες, εἰ μόνος αυτὸς ὁμόσετοσέτοις . ὁμόσε τοσέτοις χωροίη . τότε τοιγαρέν ὑπογράφει κακεῖνος πειθείς πλίω εἰς πιθανω δοκᾶσαν παραίτησιν, τὸ ὁμοιοξόπως αεροσέθετο. τα δ μοία δὺ ἐπὶ χειρίσοις λαμβανομένω παρὰ τῷ ποιητῇ, ἐξέφωον ἐκεῖνος ἐκ τότε τὸ ἀναγκασικὸν κ κακότροπον τῆς ὑπογραφῆς· ὡς ἐκ ἐν καλ πάν πως πίσει και χάριτι τω πράξιν προσέμβριος ἀλλ' ἐξ ἀνάγκης καὶ βίᾳ ἢ συνειδότος . ὃ δὲ τὸ δή ὁμοίον υπέφίων. ὁμοῖος δὲ πόλεμος, καὶ ὁμοῖον γῆρας τῷ ποιητῇ λελέχα), ἐπεὶ γους τον βα σιλεία τελετῆς μουσαι. – ἔδει χωρεῖν τὰς σαφθέν τας πρὸς τὰ ἀνάκτορα fciliπροηγουῦτο μὲν οἱ τὸ σόφος δεξάμβυοι, μεθείπετο δὲ τὸ παιδίον ἐκ ἐν ea caufa erat ; quod veriti palim guorum τυμβίῳ λίθοις και μαργάροις κεκοσμημένῳ, τ σέφει βασιλικῷ, ἀλλ ̓ ἐν μόνῳ κεκρυφάλῳ ἡμι rit, ut ergo coronationis ceremonia peracta eft, & procedere in Palatium Auguftos oportuit ; hæc vergerent, vertebant pro fe quifque cu- excepit. δ ̓ ἐκείνῳ μέλον ἐδὲν μὴ νοουῦτι· ἔκασος δὲ τὸ καθ ̓ ἑαυτὸν σκοπῶν, & προσεῖχον . ἔμελλε δ ̓ αυτὸς πάντως ἡ δίκη εἰς τὸ μετέπειτα μετελθεῖν, ὡς ἐγνώκαμλυ. Ut coronatus Michael multitudinem delinierit verbis & factis. TUS C D Ε T " 기 Οτε δὲ ἀτιμελήτως τὸ παιδίον διάγον πρὸς παιγνίοις ω παιδικοῖς καὶ ὁ βασιλεύων ἐν δημηγορίαις της ημέρας συχνάκις . εἶν ̓ ὕσε ρον και προσφιλοτιμάμμος τὰς πολλές, κατὰ μέσ τον σφῶν ἐρρίπτει καὶ ἀμφοτέραις ἀργύρια. οἱ δὲ πυροσυλλέγοντες, ανύμνων δῆθεν τὸν οὐεργέτω, παιδίον καὶ τὰ κατ' ἐκεῖνο χαίρειν ἐῶντες· μὴ δ' οἱ κακὰ εἰδότες γεγόνασιν. ἡ τὸ και θατέρα ἐπιβολὴ τὸ ἑτέρα, ἐντεῦθεν ἤρχετο. τί γένλοι· πὸν, ὑγρῶν ὄντων ἔτι τζ γεγραμμένων, αυτοί κατημέλων, μὴ ξίφος καὶ τὰ ὁμομωσμένα κινεῖν· εἰ δὲ τῆς Εκκλησίας, κανό Κλῆρος ἡμέλει, αλλ ο γετὸ ἀρχιερατικὸν ἀξίωμα φέροντες, τὶ μὴ ἔχοντις ἀμύνειν, ἳ λαὸν ὅτω κατενεπέδου φρικώδεσιν ὅρκοις, ὡς ἐξ ἀνάγκης ἓν του δύο τέτοις ἐπισυμβαίνειν, ἢ ἐμφυλίοις ἐνδιδόναι πολέμοις καὶ σφάττεθαι, ἢ μίω τὰ μέγισα εἰς Θεὸν ἁμαρτάνειν ἐπιορκώντας. ἀλλ' ὡς ἔοικε, τὸ παρὰ πολλοῖς ὑμνέμθμον ἀληθές, ὡς τὸ μέλλον γενέθαι ἀντιπράττει καὶ τῷ φρονεῖν· ἐκεῖνος τοίνω μεθὸ καὶ δημιο γορήσεις, κοντοῖς ἢ σφαίραις τοῖς ἄρχεσι συνιπε πάζετό τε καὶ σιωέπαιζε. καὶ τρυφὴ αὐτοῖς βλέπε σιτα πραττόμβα. εἰς τόσον δὲ τὸ πλῆθος δημηγο ρῶν εἰς ἄνεσιν ἔτρεπε, καί σφιν χρησὰς τὰς ἐλπίς δαςὑπέτεινον, ὡς καλῶς εἰς τὸπιὸν βιώσεσιν ὥςε νὶ χαρίτων ἀρχαίων πολιτικῶν ὑπεμίμνησκεν ἐλευθερίας φερεσῶν σύμβολον· ἦσαν δ ̓ ἐκεῖναν προσκλώθειν τὰς γενειάδας πέκοντας, καὶ χαίρειν ἀνέδω, καί τινες προσέκλωθον δίχα, καὶ σφᾶς ἑώρων ἐγὼ γεννυμένως, ὅτι τέτο κελεύει ὁ βασι λοῖς, ἢ ἐπὶ τὸ πραγμάτων συμάρειαν ὑπιχνέμε νος. ἦσαν δέ τινες ἐκ οἶδ ̓ ὑπόθεν, τὰ μελλόντων τα προφοιβαςαὶ, καὶ κλώθειν προσέστατον χαίρεσι A dentibus. Nec fecus vulgo factitabant gefiente quadam alacritate, innatos genis pilos nonnulli bifariam difcriminantes: & memini me videre fic agentes exultatione ingenti, & addentes fic jubere Imperatorem dum tam beata rebus otia tum præftaret, tum in pofterum polliceretur. Fruftra obftrepente infanis gaudiis morofa triititia vatum ominoforum nefcio unde haufta divinandi fiducia, mala denunciantium, quorum has inter inaufpicatiffimas voces: vibrate licet pilos malarum præ gaudio fperata durationis hujus profperi rerum tatus: poftea illos vulfuri præ impotentia fæ viffimæ, que vobis fauces opprimet, famis: illi ludibundi nec attendere dignitati tamquam anilia garrientes afpernabantur, quæ tamen an ex vano jactarentur, eventus declaravit : & nos in loco dicenus, nihil adjungentes veritati, Tunc igi tur Palæologus aliquot diebus per hunc modum Nicæ tranfactis, ubi opportunum vifum eft redire Nymphæum, falutato Patriarcha, & affumpto Puero, ac renovatis promifis ejus paterne curandi profedus eft, prima nobilitate & exercitu comitantibus, Κ CAPUT X Ut Paleologus reverfus cum Puero Nymphæum Legatos Imul vero Nymphæum pervenit, Perfarum Edit. Ro ΑΙ' μέν καταλαβὼν Νύμφαιον, Περ. & Hér kataraßer to BS ~ fit fe illum fi ad fefe veniret obviis ulnis excepturum, & ubi detonuiffet ejus domeftica tempeftas fecurum ad fua remiffurum. Caufa timendi Sultano fuerat quod audiebat Melecum adventare, verebaturque ne tantas fecum ac tales copias duceret quibus ipfe fuftinendis haud par effet, Pignus porro fiduciæ erga Palæologum Sultano erat amicitia inter eos mutuis officiis contracta cultaque quo tempore in Perfide fimul fuerant Venit codem ad eumdem Lega tos tamen > quam potuit liberaliffime tractavit, & nat. |