res repellendis afultibus Hoftium, G, quod Α λήσειν τόσων χρημάτων, και προσβοηθήσει & femaldiruta cuius quæ reftabant integra chinarum, mox undique admovendarum futine. σε θαλάσσης καὶ ἡμῖν ἐπαμυνον τὸν κίνδυνον. εἰ δ' έτω ἀλλὰ τάω το Σολτάν κεφαλία υποτεμόντας, ἔξω τῷ τείχος τοῖς ἐχθροῖς ριπτῶν, ὡς ἢ καραδοκήσασιν ἀποχωρεῖν, ἢ ὁρμηθέντων αμαύεται, ἡμᾶς ἀντέχειν ἕως θα κάτω, καὶ καὶ ἢ Θεοῦ πε σιεργία περιγενέπαι ἢ πίπτων ὑπὲρ τῆς εἰς Βασιλέα πίσεως Ταῦτα βαλουομένων, ἐκράτει μὲν ἡ διυτέρα βάση λή, καρτερεῖν καὶ ὅτι ἐκδεχομένως βοήθειαν καὶ τοῖς μὲν ἔξω ἀναρτῶν ἐλπίδας ὡς έκδο σείοντας, αυτός δὲ μένοντας, ο πρὶ και σφᾶς ὡς οἷόν το τίπεπαι, ὡς ἀνθεξομένως ἐφ ̓ ὅσον παρείχει καὶ μὴ βοηθείας φανείσης, ο δὲ και διδύοιον πλεόνων ἐπιβρισάντων τω χαλεπῶν, κεφαλίω μὲν τὰ Σελτάν μήτ' ἐκκόπτειν μήτε fauro in manus Hoftium, tradendo irreparabi- ριπτῶν . παραβόλων ᾧ ἀνδρῶν καὶ θανατώντων Imperatoriæ fupelledilis ac pecunia publi- Hi damno Rempublicam affigere. certi ergo com τὸ τόλμημα εἶναι. τὸ δ' ἐν σπουδαῖς Σποδιδό και τα σώζεται τα λοιπά, συβόλα, ἐγγὺς προ νοίας . τόποις συγκροτηθέντες τοῖς λόγοις, πέμ πεσι των ταχίςην καὶ ὑπισχνονται βαλίτσα μένας ἐφ ̓ ἱκανὸν ἐξανύειν ὅτι ζητοῖον καὶ μ μὲν αυθημερόν μὲν αυθημερόν ἡ ἀνακωχή, ή μια ελε πλέον ἠφίαν ἀλλ ̓ ἐπολιόρκων κυκλοιώνες και μά χω καρτεράν συνέσων οι αρός και οἱ ἐντὸς ἀνέχει κατωαγκάζοντο, καὶ πολὺς μὲ ἡ ἐξ ἀμφοτέρων τεις - ὡς δ' οι αυτές ήδη απέναν ἐντὸς ἤδη ως C κίνδυνος τώ και κεφαλῆς, πρεσβεύονται παρ' ἐκείνος ή μιὰ ἐκδιδόναι . πλὶ ὑφ' ὅρκοις τοις και Θεα καὶ θείων καὶ πρὸς γὰρ τὸν Κορ σαντίνου διεμύοντα ) ἀσφαλῶς γενομένοις ὅπως έχατομεσ αυσάμθμοι, κατακουσάντων κάποι ᏤᎩ . ἐπὶ πᾶσι χρώνται την έκεῖσε Αρχιερεί ὁ δὲ τὰ ἱερατική σολ ενδύς, λαβὼν τὰς θείας εικόνας, των παντὶ το έξεισε Κλήρο καὶ παρὰ τὸν Κωνσαντίνου γίνεται τελεθέντων τω όρκων ὑπὸ Θεῷ καὶ την Παράρ xer, εἴσεισι μὲν ὁ Αρχιεράς εκείνοι θὺς καὶ Σαλτὰν καὶ πάντα τὰ ἐκείνα σου τοῖς ἀμφ' αυτόν εκδέδασε, κ αυτίκα ανιχώρων λαβόντες, μηδὲν ἄλλο ποροσοπηθέντες conge-pawr, 1 odor fubemanans tanta in propinquo ac quale fub manum pecuniæ jacentis, cujus opimæ objectæ faucibus, ac quafi famem afflato ex vicinia nidore proritantis confeftim abliguriendæ admota prædæ fpes, immane quantum rapaciffimæ Gentis toto dudum nifu incumbentis ad perrumpendum quidvis obstans, now Edit. Rom. vis cumulis furoris inflammabat impetus. pag. 159. Eæ tamen cogitationes erant vulgi dum entis unum, eo cunda referentis, extra iὰ nihil magnopere curantis. Alia fentiebant Optimates ac Duces, quorum arbitrio de-. liberationes concludebantur, & regimen vertebatur univerfum. Hos cupiditas inhians & avara fpes in hujus Arcis oppugnatiore non tenebant, facile utique videntes D affatim extra praftare per regionem univerfam fpoliorum ac præda, quæ raptn conge- τα τα ὅρκων, η με τον Σαλτάν λαβόν ftuque facilior ad exaturandam quantamvis τας αρκεται, μηδὲν πράξοντας πλέον ἀλλ ̓ aviditatem fatis effet. Sed eo movebantur ὡς ἔοικε τὸ μοιράδιον ἰσχυρὸς, καν ὅτι βι quod providebant, fe nifi deftinata perficerent, rifum debituros, impuneque fore ludi, λούσατό τις, ἀντιπερισαν τα μόρσιμον brio. quare ad finem propofitum reiam hanc τ ἐπιγενομένης ημέρας, δευτέρας μετά effe viam rati, territos, ut par erat credere, Tα πράξιν, φαίνονται και θάλασσαν και απ apparatu atque infultibus primis Romanos Cuftodes Arçis per certos homines tentarunt: ad- της Βασιλέως τριηρεις. καὶ αἱ μὲν ὅσον όπω monentes haud effe ipfos refiftendo, & fatis ανώρμεν πρὸς τοῖς λιμέσι , τοῖς δὲ μετέμελα pro fua prudentia videre, poffe Conftantinum & Tocharos facile perficere quod erant agτα συμβάντων, ἀλλ ̓ ἐκ εἶχων τί πράττειν greffi, & Arcem unam iftam a fundo dirueὅπω Στο γενομένων τὸ τὰ ἐπιμηθῆ μεταμέλεια re.confulerent igitur fibi & cladem ultimam ma¬ τ, ἀλλ ̓ ἐκ ἐξαιίοι τὸ σκύλου · ὅθεν καὶ tura nec indecora pactione præverterent. Has επεί εκ εἶχαν μεταμελόμβροι τὸ γεγονὸς ἀποίκ leges compofitionis fore, Sultanem cum po pulo, & pecunia dederent, ipfi falvi abirent E τον θείναι ἐπὶ τοῖς χήμασι τὰ ἀσφαλούς gno luberet, omnis ab fe moleftiæ fecuri. His ρώνουν, μὴ καὶ ἐπὶ τούτοις σφαλείς. Επι Romani auditis in duas fe contrarias fenten. πλήμμυρε δὲ καὶ ἔτι ὁ τόπος ἐχθρῶν πασκε tías fciderunt, quibufdam videbatur præftabi lius dari ultro mature quod mox extorquer δαννυμένα τα πλήθως τα του κατ' αντικρά dum vi erat; & beneficio exitium redimere cum μὲν τῆς πόλεως τις τριήρεις ἔζησαν φέροντες fibi tum iis pariter impendens, quæ ftulta fupra vires obftinatione tueri contenderent. Ab his εἴφος δ ̓ ὁπλιτῶν ὡς τεῖχος ἐφ' ἑκάτερα τήσαντες, ὅπως ἐξῆγαν τα τζα Βασιλείων χρη ahi diffentiebant, contra diferentes: ifta της " ab Imperatore formidanda: qui utique ipfos fi juratam fidem terrore abjecerint, meritis legum fuppliciis mactaturus fit. quare ajehant obfirmandum animum in refiftendi conftantia, & patienter expectandaş Copias Imperatoris ipfis fine dubio non ita multo poft auxilio venturas. non enim neglecturum prudentem Principem tantam fuam pecuniam ferauxilia portaret obfidioni folvenda fufiectura. miffa ftrenue claffe quæ patente mari Id vel deforet cenfere fefe, abfciffum Sultanis caput ad Hoftes e muro fuperne jactancupida expectatio recipiendi Sultanis, defpedum aut enim quos ibi detinuiffet eatenus vare rato jam ejus voti effectu receffuri confe ftim erant ; aut ipfis irritatis Amici cæde & μάτων, καὶ φέροντες ταῖς τριήρεσιν ἐναπετί- Α quæ ab Hofibus exitia metuerentur jultius tenti, nihil ultra requirerent. Hoc eventu apparuit ineluctabilis divini decreti potentia, cui fru- Edit. Rom. CAPUT XXVI Ut exceperit Patriarcha redeuntem Imperatorem, quam acri Ceterum priufquam haec fierent opportune Α mimigi quo fepe apud To egi, expeditiones & ferio denunciavi Tibi, ne bella civilia fufcipe- quidem ad unum æque ambo pertinetis quile Pa- Twi Tonus & Iaretapanç sandar, lis Εως δὲ πρότερον ἢ ταῦτα γεγονήθαι πεὶ πολὺς Πατριάρχης κωλύων τον Βασιλέα κατὰ χριςιανῶν ἐκςρατεύειν, ὡς ἐκ βοδήσοντα πάντως ἐμφυλίους κινοιῦτα που λέμες, τότε μὴ κατὰ τρόπον βασιλικὸν τῇ Κωνςαντίνε ἐπιδημήσωτι, της μεγάλῳ νεῷ ἐπιςάντι, ἐφ ̓ ᾧ προσκυνῆσαι καὶ ἀποδοῦναι τὰ τῆς εὐχαρισίας ρύσια, κατελθὼν ὁ Πα τριάρχης, ωνείδιζε το ευθύς, προσεπιτιθεὶς καὶ τὰς εἰς Θεὸν τῆς σωτηρίας εκείνου χαρι σίας. καὶ τῷ Θεῷ χάρις, ἔλεγον, ὅτι σέσως σαι, καὶ χερσὶν οὐ παραδίδοσαι τας των στ ψυχμώ ζητούτων ἐχθρῶν. τὶ δαὶ τὰ παρ ἐμοῦ σοι τότε λεγόμμα; ἢ οὐ μέμνησαι ὡς τὰ ἐκτρατείαν εκώλυον, ὡς ὁ συνοίσουσαν ἄντικρυς, ε τὰς ἐμφυλίους πολέμους ἀπέλεγον μὴ ζητεῖν, καὶ τί γε ἄλλο, ἢ σὲ καὶ τὰς τὰς δυνάμεις εἰς μάχω τῷ Δεσπότη Μιχαὴλ ιέ της ναι, καὶ τοῖς ἐκείνω ςρατεύμασιν ; ἐχ ἅμα σε μέν τω Χρισᾶ ἐνεσημάνθης ονόματι, κἀκεῖ νος λάξης Χρισε; τίσιν οἰκτέον, ἔλεγον, τότε ποιώντας τὰς εἰς Θεὸν ἱκεσίας, καὶ και τίνων δι μιλητέον Θεῷ, ὡς ἐκσπόνδων ἐχθρῶν; αἱ ὡς πὲρ ἡμῶν εὐχαὶ καὶ ὑπὲρ ἐκείνων πάντως. ἐπειδήπερ καὶ μιᾶς μάνδρας ἐςὲ τὸ Χρις». ναῦ δὲ, ἀλλ ̓ εὐλογητὸς Κύριος ὁ ρυσάμβυος σε ἐξ έχθρῶν ἀνόμων. ἐπέσεισε γάρ σοι σφέας, ο ᾧπερ ἀναμνῆσαι, ὡς οὓς μὲν ὡς ἐχθρὸς ἐζή τεις, ἐκ ἐχθραπτέοι πάντως δικαίως. ὅρα δὲ τὰς ἐχθροὺς εἰ βούλει, οἷς ἐκ ἂν ὁμόσε χω ρήσειν, ἂν μὴ ἐγὼ θέλοιμε . ἔδειξε πάνω τὰς ἐχθροὺς, καὶ φοβήσας μόνον, μεταβαλών ἐρρύσατο. οὕτως οἶδε Κύριος κρίματα ποιών: ταῦτα τοῦ Πατριάρχου λέγοντος, εὐμβρῶς ὁ Κρατῶν ἐδέχετο τὰς ἐλέγξεις, καὶ προσεπίνει ἀντιλέγειν τὸ ὡς δικαίοις εκ εἶχεν ἀλλ ̓ ἐπῆ γον ὡς δῆθεν ἀπολογέμμος, ὡς καὶ εἰς εἰρή εδω μᾶλλον τὰ τῆς ὁδοῦ κατωτήκεσαν, καὶ ὡς κἶδος μεσολαβήσαν τὰς εἰσαὖθις σπον δς ἐβεβαίωσον. ὁ μὲν ὅτω Βασιλεὺς οὕτως εἰπὼν, οὐ δὲ ὁ καιρὸς ἐδίδου καὶ πλείονα λέ γειν, αποπεμφθεὶς ταῖς εὐχαῖς, εχώρει χωρίς τὸ Παλάτιον. τὰ δὲ περὶ τοῦ κήδους ὅπως ἦσαν. tum Imperator locutus (non enim tempus id erat plura differendi) receffit in Palatium, bene precan te in digreffu Patriarcha. Affinitas porro cujus modo facta est mentio, fic fe habuit, CAPUT XXVIĮ Affinitas inter Imperatorem & Defpotam Michaelem contracta, Anna filia Ε AC Drio ducty immiffis in Tractum Occi Um fæpe Imperator vel aliorum vel pro Β λεὺς, καὶ τὰς δυνάμεις προσβαλών " duum Copiis, illicque cum Hoftibus congreff tio ex pellice genito Joanne : ac Demetrius pag. 162. ἔσω τα και δύσιν καταςήσας, τὰ τῆς Ανατο λεθαι. rator iftas peregit, tum vocato ad fe Con- D ftatum priftinum reduxit. Nam Defpota Joannis ea ex Α AT Jufdem autem anni menfe Martio, cum facri dies Jejunii celebrarentur, die fecunda Hebdomadis fecundæ, contigit Nicææ ex inopinato, & fubito quiddam adeo terrificum ut fi cum maxime turbulentis & tumultuofis eventibus, qui maximam afferre confternationem folent conferatur nulli omnium diritate commotionis ac popularis formidinis infana concitatione concedat. Unde ac quomodo acciderit tam vehementer ingruens, tam longum durans, tam anxia exEdit. Rom. pectatione mali graviffimi crucians terror pag. 163. tam inevitabiliter in fummæ calamitatis fenfum quafi præfentem cum extrema defperatione falutis quos comprehendebat miferos conjiciens, conandum eft dicere; utcumque fit difficile narratione rem primere uti fe habuit. quippe quæ fit Β neceffario minus atrox apparitura legentibus quam eam experti fenferunt. Nam quæ mediocribus quidem affingere magnitudinem ars atque amplificatio fermonis poteft: eadem infra maximarum per fe rerum fubfidere faftigium impar afsequendo folet. Quare fapientis Lectoris eft fublevare judicio in talibus infirmitatem fcriptionis cui cognofcendæ dat operam : & quafi fupplere imaginando quod dictio minus exprimit: evolante animo in ipfam præfentiam periculi, fenfufque induente quales fuiffe confentaneum fit eorum quibus contigit in re, dum gereretur. ipfa verfari . Primo igitur trihorio diei illius, eminente fupra Horizontem Sole quafi partibus Signi triginta cum operibus homines vacarent C alii fpiritualibus, corporeis alii corporeis alii, confeftim fama diffipatur, non in hac quidem Urbis parte, in illa vero non; fed late per Urbem totam uno circum undique tenore; Gente m Tocharorum multitudine fretam trucidatis portæ Cuftodibus in Civitatem irrupiffe rapidiffimo & fæviffimo fimul impetu, ita ut paffim ipfis inopinato ubivis occurrentes momento ab iis immaniffime omnes conciderentur. Et rumor hic fimul prolatus, fimul univerfan pariter complevit comprehenditque Civitatem. Exilientes igitur extra domos eo quifque habitu, quo illo rerum articulo repertus eft, difcurrebaut confufiffime per vias & angiportus, ruentes ille huc, hic illuc alter in alterum incidentes mutuo collifu, labore utrinque contrario, fed pari: in quem illos trudebat opinio cuique inftan-D tis a tergo mali. ac fefe pulfantes perconta. bantur quæ hæc effet fama? & ecquid vera. narrarentur ? Porro neque hi neque illi certum quidquam expedire poterant. cæterum omnes voce confona veriffima dici affirmabant. nam quam quifque incertus erat confilii de via modoque propriæ falutis in tuto collocandæ, tam certum fe ferebat de veritate glifcentis famæ. In his dum ifti erant, ecce a tergo alii currentes miferabiliter deplorabant infandam cladem : propriis modo fe vidiffe oculis memorantes ftes quempiam fibi obvium membratim concerpferint, difficili judicio immaniorne illa crudelitas cædis an triftius & miferabilius fpectaculum fuerit crediderim terrorem partes invadentem Morphei fomnia dum Ho 2 τὸν ἐν Οὗ δ' αυτό τος, μίωὸς Κρονίκ, * θείων ἡμερῶν τῆς νηςείας τελουμένης, ἡμέρᾳ της δευτέρας ἑβδομάδες δευτέρᾳ, συνέβη τη Νικαίᾳ ἐκ παραδόξει τε καὶ ἐξαίφνης πραγ μα, πραχθὲν μὲν φοβερὸν, καὶ μηδενὶ ἄλλῳ εἰς λόγον ὑπερβολῆς, παραχωρούν της πρωτεί ων. καν ὅτι ἢ ὅπως συμβαίει, ὅσον τῇ προσβολῇ, καὶ μόνῃ, καὶ τῇ τὸ δεινῶν προσδοκία ὡς ἤδη μεγίσοις κακοῖς περιβεβλῆπαι, ἀναγ καῖον εἶναι τοῖς δεχομένοις, να μηδὲν τὸ εἰς σωτηρίαν ἐλπίζειν . λεγόμβμον δὲ μὴ τόσον χον εἰς φόβον καὶ συςολίώ . Εἴωθε ~ ὁ λόγος τοῖς μετρίοις μέγεθος ἐπιφέρειν ὡς οἷόν τ ̓ ἐκείνων περιεῖναι, τοῖς δὲ μεγίσοις ἐξατονῶν, ὕτερος σφῶν φαίνεθαι. πλω καλὸν ἐν τοῖς τοιέτοις μὴ τοῖς λεγομένοις ἐμμένειν τοῖς λόγοις προσέχοντας, λόγοις προσέχοντας, ἀλλὰ καὶ ἐς μάλα νουῦ ἐπανάγειν, καὶ ὡς ἐπ' αὐτῇ ὄντας την πραγμάτων ἀναπολεῖν τὰ λεγόμενα. Πρώτη τοίνω φυλακῇ τῆς ἡμέρας ἐκείνης ὑπεραναβεβηκότος τὸν ὁρίζοντα τοῦ Ηλίου ὅσον καὶ ἐπὶ μοίρας ζωδίου ξιάκοντα, ἐπ ̓ ἔργοις ὄντων των ανθρώπων, των μὲν πνευματικοῖς δὲ καὶ σωματικοῖς, ἐξαίφνης φημίζεται λόγος οὐκ ἐν τῷ δὲ μὲν τῷ μέρει τῆς πόλεως, τῷ δὲ δ ̓ οὐ, ἀλλὰ κύκλῳ περὶ τὰ πόλιν ἅπασαν Τοχάρων ἔθνος της πλήθει θαρσησαν, τοὺς της πυλῶν κρεουργῆσαν φύλακας εἰσελθεῖν τω πόλιν μεθ ̓ ὅτι πλείσων καὶ δεινῶν ὁρμημάτων. ὥς τ ̓ ἐν ἀκαρεῖ τὰς ἐμπίπτοντας σφίσι ἀπροσδοκήτως, ἀπως και τασφάττειν. € ὁ λόγος ἅμα μὲν ἐρρήθη, μα δὲ καὶ τὰ πόλιν περιελάμβανεν. ἐκπηδήσαντες τοιγαρουν την οἰκιῶν καθώς έκαςος ἔχων βρέθη, εξέθεον ἀσυντάκτως καὶ τὰς ἀμφόδες. Ο οἱ μὲν ἔνθεν, οἱ δ ̓ ἐκεῖθεν φε ρόμβυοι, ἀλλήλοις προσέπιπτον. Ο δὲ € τέτ τοις κακείνοις εἷς καὶ ὁ αὐτὸς πόνος. € ὥστε περ κατὰ νώτε καὶ ἀμφοτέροις ἐπείγοντος τα κακὲ συγκρέοντες ἀλλήλοις, ἅτεροι ἐξ ἑτέρων, μανθάνειν ἤθελον τὶς ἡ φήμη, καὶ εἰ ἀληθῆ τὰ λεγόμμα; ἔτε δ ̓ ἔτοι, ἔτ ̓ ἐκεῖνοι ἀσφα λῶς εἶχον φράζειν, πλίω τὸ ἀληθῆ εἶναι τοῦ τα συμφώνως ἁπάντων ἰχυριζομένων εἰς τὸ το καὶ ἕκασος περὶ ἑαυτῷ ἀμφιβόλως ἔχων τὸ σο ζεθαι, ἀναμφιβόλως εἶχε περὶ τίω φήμω ἐν ὅσῳ δὲ ταῦτ ̓ ἐκείνοις ἦσαν, κατόπιν ἄλλοι ἐκτρέχοντες ἐξαγῳδου της συμφοράς, καὶ οἰκείοις ἔλεγον ὀφθαλμοῖς τεθεῖναι τὰς ἐπιόντας τὸν ἐντυγχάνοντα σφίσι μεληδόν κατασφάτ τοντας ὡς εἶναι τὰ ἐκείνων θέαν ἅμα καὶ θά νατον οίκτισον, εξδ φόβων οἶμαι εἰδωλοποιώντων τὰ πάθη, καὶ γρηγορᾶσι καὶ τὰ μὴ ὄντα πλατ τα τότων, |